Szépségideálok jönnek és mennek, bizonyítva, hogy még a testpozitivitás korában is hajlamosak vagyunk elsősorban esztétikai kérdésként tekinteni arra, amit a tükörben látunk. Az önelfogadás és a sokszínűség mára általános alapértékké vált, amit érdemes is ünnepelni, csakhogy közben a tudomány igazolta, hogy a túlsúly és az elhízás elsősorban jelentős egészségügyi és legfeljebb csak ezután külsőbeli kérdés. Nem azért fontos a fogyás egyes esetekben, mert nem nézünk ki úgy, mint a modellek. Azért szükséges komolyabban foglalkozni és tudatosan dolgozni a plusz kilók ellen, mert az élethosszt és az életminőséget is markánsan befolyásolja – főleg nők esetében. Magyarországon ma több mint 5,5 millió ember él túlsúllyal vagy elhízással, így nem túlzás kijelenteni, hogy népegészségügyi problémáról van szó. Prof. Dr. Dank Magdolna onkológus, Dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász és Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra belgyógyász különböző területek szakértőiként foglalták össze a helyzetet.
Tóth Flóra írása megjelent a WMN portálon

Nem mítosz: a nőknél a hormonális változások is megnehezítik a helyzetet
Nőként halmozottan nehéz a dolgunk – ebben is. A testünk a serdülőkori hormonőrülettől kezdve a várandósságon és a szoptatáson át egészen a menopauzáig folyamatos és jelentős hormonális hullámvasúton megy keresztül. Ezek a változások pedig alapvetően befolyásolják, mennyit mutat a mérleg. A megfelelő testsúly megőrzéséhez egy életen át egészséges életmód szükséges – a születéstől (adott esetben már a várandósság alatt is) az időskor végéig. Ez az életmód helyes táplálkozásból és rendszeres fizikai aktivitásból, mozgásból áll. Az előbbi rostban és zöldségekben gazdag étkezést jelent, melynek során – hosszú távon – az elfogyasztott kalória fedezi, de nem haladja meg a felhasznált mennyiséget.

A kamaszkor, fiatal felnőttkor elmúltával, különösen 40 éves életkor felett, szinte hihetetlen, hogy milyen kevés energiára van szüksége szervezetünknek, főleg mozgásszegény életmód esetén. Ugyanakkor az idősödéssel sajnos az izomtömeg mennyisége is csökken, leginkább akkor, ha nem vagyunk elég aktívak és nem eszünk megfelelő mennyiségű fehérjét. Mindennapi életünk folyamatosan ellenünk dolgozik: az állandó rohanás, a krónikus stressz, az ülőmunka, a túlzott autóhasználat, az alvászavarok és a könnyen elérhető, ultrafeldolgozott, szénhidrát- és zsírdús élelmiszerek.

Fontos leszögezni, hogy a már kialakult elhízás egy komoly, az utóbbi években széleskörűen kutatott biológiai háttérrel rendelkező, krónikus, összetett betegség, amelynek kezelése sok esetben jelentős kihívást jelent az érintett személy számára. Számos országban – hazánkban is – az egyéni mellett igen nagy családi és társadalmi probléma.

Az első és legfontosabb lépés túlsúly és elhízás esetén, hogy időben és szégyenérzet nélkül tudjunk orvosi segítséget kérni.

A biológiai beállítódási pont és az anyagcsere láthatatlan hálózata
A szervezetünk egy rendkívül finoman összehangolt, intelligens rendszer, amelyben a felhalmozódott zsírszövet nem csupán passzív résztvevő, hanem maga is aktív formálója az anyagcsere- és hormonális folyamatoknak.

Prof. Dr. Hosszúfalusi Nóra, egyetemi tanár, belgyógyász-endokrinológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a szervezet bizonyos feltételek mellett kifejezetten küzd a meglévő súlytöbblet megtartásáért. Az elhízás problémája akár már magzati korban elkezdődhet – ha az anya túlsúlyos –, majd a gyermekkori testsúlyzavarokkal folytatódhat:

„Ha egy ember egész gyerek- és fiatalkorában túlsúlyos vagy elhízott, akkor az úgynevezett beállítódási pontja (setpoint) erre a magasabb értékre épül, és felnőttként nagyon nagy nehézséget okozhat számára, hogy lefogyjon a neki valóban egészséges testsúlyra, és azt fenn is tudja tartani.

Fontos hangsúlyozni a család, a környezet, a társadalom és az állam felelősségét a gyermek- és fiatalkori túlsúly/elhízás kialakulásában. A súlytöbblet egy rendkívül nehéz és összetett probléma, amely eredendően a környezeti hatásokból indul el, de idővel mély biokémiai változásokat idéz elő a szervezetben. Pontosan ezért alapvető szemlélet ma az orvostudományban, hogy úgy tekintsünk rá, mint egy kezelendő betegségre.”

A belgyógyász-endokrinológus részletesen is ismerteti, hogy az elhízás szinte minden szervünk működésére negatív hatást gyakorol. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők mintegy 80–90%-a elhízott vagy túlsúlyos. Emellett a magas vérnyomás, a zsíranyagcsere-zavarok (különösen a magas trigliceridszint és az ereket károsító rossz koleszterin jelenléte), a nem alkoholprobléma miatt kialakuló zsírmáj, a szívelégtelenség, a teherhordó ízületek kopása, az agyi keringési zavarok és még a korai szellemi hanyatlás, a demencia kockázata is szorosan összefügg a testsúly növekedésével.

A szakember ugyanakkor arra biztat, hogy érdemes változtatni: nem kell drasztikus és tarthatatlan célokat kitűznünk ahhoz, hogy érdemi egészségnyereséget érjünk el.

„Minden egyes leadott kiló számít, és előnyös a szervezet számára. Egy 5-10%-os testsúlycsökkenés már önmagában olyan jótékony hatással van a vérnyomásra, mint egy vérnyomáscsökkentő gyógyszer, emellett megelőzheti a cukorbetegség vagy a zsírmáj kialakulását és javítja a vércukorértékeket. Ha pedig valakinek sikerül testsúlyának 15%-át vagy annál többet leadnia és ezt megőriznie, akkor a korai stádiumban lévő 2-es típusú cukorbetegséget akár teljesen vissza is tudja fordítani.”

A női ciklus, a fogantatás és a generációkon átívelő biológiai örökség
A női hormonrendszer különösen érzékeny műszer, amely szinte azonnal reagál a szervezet anyagcsere-állapotának elmozdulásaira. A rendszertelen vérzés, a ciklus kimaradása, a teherbeesési nehézségek vagy a menopauza környékén tapasztalt hirtelen hasi hízás gyakran nem különálló szervrendszeri hibák, hanem a testsúllyal és az inzulinrezisztenciával összefüggő folyamatok következményei.

Dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász szakorvos hangsúlyozza, hogy a túlsúly már a fiatalkori hormonális fejlődésre és a termékenységre is komoly hatással lehet:

„A policisztás ovárium szindrómában (PMOS, korábban PCOS) szenvedő nők körülbelül 75%-ának nem optimális a testsúlya. Azt is egyértelműen látjuk a rendeléseken, hogy nagyon nem mindegy, milyen általános egészségi és anyagcsere-állapotban próbálkozik valaki a gyermekvállalással. Ha valaki túlsúlyos vagy elhízott, sokkal gyakrabban jelentkeznek peteérési és cikluszavarok, a megfogant terhesség során pedig nagyságrendekkel nő a terhességi cukorbetegség, a terhességi magas vérnyomás és a veszélyes preeklampszia kockázata.”

A nőgyógyász rámutat egy még megrázóbb összefüggésre is: az édesanya várandósság alatti testsúlya és szénhidrát-anyagcseréje a születendő gyermek egész életpályáját meghatározhatja.

„A terhesség alatti anyagcsere-problémák és a túlsúly nemcsak az anya és a magzat közvetlen szülészeti biztonságát veszélyeztetik, hanem generációkra kiható jelentőségük van.

Az elhízott vagy kezeletlen terhességi cukorbetegséggel élő anyák gyermekei később maguk is sokkal nagyobb valószínűséggel küzdenek majd túlsúllyal, cukorbetegséggel, illetve szív- és érrendszeri megbetegedésekkel felnőttkorukban. Ezért a terhesség előtti tudatos felkészülés és testsúlyrendezés a jövő generációk védelmét is jelenti.”

Dr. Halmos Amrita hozzátette, hogy a nők életének másik kritikus szakasza a változókor. Ebben az időszakban az ösztrogénszint csökkenése miatt a testösszetétel drasztikusan átalakul: megjelenik a jellegzetes „alma típusú”, hasi elhízás. A mélyen fekvő zsigeri zsír felszaporodása pedig nem csupán esztétikai vagy hiúsági kérdés, hanem a szívinfarktus és a stroke kockázatának elsődleges mozgatórugója.

A zsírszövet mint aktív hormontermelő szerv és az onkológiai kockázat
Sokáig az a tévhit élt a köztudatban, hogy a zsírszövet nem más, mint egy tétlen energiatartalék, amit a szervezet a szűkösebb időkre halmoz fel. Mára a modern onkológia és endokrinológia bizonyította, hogy a zsírszövet az emberi test egyik legaktívabb hormontermelő és jelátviteli szerve.

Prof. Dr. Dank Magdolna egyetemi tanár, onkológus kiemeli, hogy ma már több mint ezer nagyszabású nemzetközi klinikai vizsgálat igazolja a túlsúly és a daganatképződés közötti közvetlen biológiai kapcsolatot:

„A zsírszövetről sokáig azt gondoltuk, hogy csak egy energiaraktár. Ma pontosan tudjuk: aktív hormontermelő szerv. Amikor túl sok van belőle, az egész szervezet vegyi üzeme elhangolódik. Megemelkedik az inzulinszint és a sejtszaporodást serkentő növekedési faktorok mennyisége, a zsírszövet maga is ösztrogént termel, és krónikus, alacsony intenzitású gyulladásos állapot tartja vörös riadóban a szervezetet. A daganatsejtek közvetlen közelében lévő zsírsejtek pedig szó szerint táplálják és védik a rákos sejteket.”

A szakorvos rámutat, hogy a legrangosabb nemzetközi rákkutató szervezetek (IARC, WCRF) állásfoglalása alapján legalább 13 daganattípusnál bizonyított – nem feltételezett, hanem igazolt – az összefüggés a túlsúllyal. Ezek közé tartozik a méhtestrák (ahol a legszorosabb a kapcsolat), a menopauza utáni emlőrák, a vastag- és végbélrák, a veserák, a máj-, az epehólyag-, a hasnyálmirigy- és a petefészekrák is.

Különösen aggasztó az úgynevezett AYA-korosztály (Adolescent and Young Adult, azaz a 15–39 éves fiatalok és fiatal felnőttek) körében tapasztalható tendencia: „Régen a vastagbélrák szinte kizárólag az idősebb korosztály megbetegedése volt. Ma egyre több fiatal felnőtt kerül az onkológiára. Egy friss elemzés szerint: aki 1990-ben született, az kétszer akkora eséllyel kap vastagbélrákot és négyszer akkora eséllyel végbélrákot, mint aki 1950-ben született – pontosan ugyanabban az életkorban összehasonlítva őket.

Ennek hátterében az áll, hogy a gyermekkori elhízás terjedése miatt sok fiatal már évtizedes metabolikus terhelést hordoz a szervezetében.”

Prof. Dr. Dank Magdolna ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a tudományos tények megismerése nem a félelemkeltést szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg, cselekvésre sarkall. A testsúly nem egy megváltoztathatatlan állapot, hanem az egyik legerősebb, egyénileg is befolyásolható kockázati tényező, amelynek rendezésével óriási daganatmegelőzési potenciál van a kezünkben.

Önhibáztatás helyett komplex terápiás megközelítés
Az elhízás és a túlsúly nem egyetlen hibás döntés következménye, és nem is orvosolható egyetlen csodadiétával vagy irreális önsanyargatással. A legfontosabb lépés a társadalmi és egyéni bélyegek elengedése. Mivel az elhízás mögött komplex biológiai, genetikai, életmódbeli és mentális tényezők állnak, a sikeres kezelés is több szakterület együttműködésén alapul.

Egy olyan helyzetben, ahol az érintett (nő) felismeri, hogy segítségre van szüksége, a háziorvos, a belgyógyász-endokrinológus, a szülész-nőgyógyász, a dietetikus, az onkológus és szükség esetén a pszichológus közös munkája teheti lehetővé, hogy személyre szabott, biztonságos és tartós megoldást találjon. Ahogy az eddigiekből kiderül, a női test egymással szorosan összefüggő rendszerek összehangolt munkájának köszönhetően működik (természetesen a férfitest is, de az most nem tárgya a cikkünknek). Nem lehet TikTok-videók alapján visszafordítani több évtizedes vagy akár többgenerációs tendenciákat egyik napról a másikra.

A mindennapokba beépített apró változtatások – mint a rendszeres testmozgás, a lépcsőzés, a feldolgozott ételek és cukros üdítők elhagyása, az alvásminőség javítása és a tudatos étkezési napló vezetése – évtizedekkel hosszabbíthatják meg az egészségben eltöltött éveinket. Nem azért nem érdemes túlsúllyal élni, mert nem mi leszünk a legdögösebbek a strandon, hanem azért, mert ha nem teszünk ellene, akkor rövidebb élet és akár fájdalmasabb, betegségben eltöltött évek várhatnak ránk. Azért fontos látni, hogy a túlsúly sokszor tényleg rajtunk kívül álló mintázatok eredményeképpen indul el, hogy ne érezzük cikinek segítséget kérni.