Alig ért véget az őzek párzási időszaka, kezdődik a szarvasbőgés! Az őzekhez hasonlóan a nász idején a gímek is nagyobb aktivitást mutatnak, figyelmetlenebbek, a fajfenntartás ősi ösztöne hajtja őket.

A párzási időszakban a gímszarvasok veszélyérzete csökken. Augusztus végétől szeptember végéig váratlanul megjelenhetnek az utakon, nemcsak az erdős szakaszokon, hanem mezőgazdasági területeken is. Alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktívabbak, gyakran csapatokban mozognak.

Ha egy elénk kerül, érdemes azonnal lassítani, mivel több is követheti!

Mit tehetünk a baleset elkerülése érdekében?
· Hosszú évek tapasztalatai alapján a közutak mentén vadveszély jelző táblák kerültek kihelyezésre, ezeket vegyük figyelembe, lassítsunk!
· Ha nincs szembeforgalom, érdemes jobban behúzódni a felezővonal felé, mivel az út szélén haladva nehezebb elkerülni az ütközést.
· Amikor a forgalmi helyzet ezt lehetővé teszi, éjszaka használjuk a távolsági fényszórót, így hamarabb észlelhetjük a vadat.
· Ha megcsillanak az állati szempárok a lámpafényben, lassítsunk és várjuk meg amíg átvonulnak.
· Ha már ott áll a vad és nem elkerülhető az ütközés, akkor ne rántsuk el a kormányt, hanem vészfékezzünk.
· Tartsuk be a követési távolságot, csökkentsük a sebességet, intenzíven figyeljük az út szélét is!
· Célszerű úgynevezett autós vadsípot, vadriasztót felszerelni, ami a menetszél segítségével magas frekvenciájú hangot bocsájt ki, elriasztva a vadat az úttest környékéről.
· A motorosok és kerékpárosok is fokozott óvatossággal közlekedjenek, mert egy hirtelen kiugró szarvas számukra különösen nagy veszélyt jelent.

Mit tegyünk, ha mégis elütünk egy vadat?
· Baleset esetén hívni kell a rendőrséget a 112-es segélyhívó számon, ők fogják értesíteni a vadásztársaságot, aki gondoskodik az elhullott vad elszállításáról.
· Az elütött vadat ne vigyük el a helyszínről, mert ez lopásnak minősül!

Fotó: Molnár Attila