A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja erősíti a pénzintézetek közötti versenyt, amely jelenleg a lehetségesnél gyengébb - mondta Matolcsy György jegybankelnöke a Heti Válaszban megjelent interjújában, amelyről a Gazdasági Rádió számolt be. Kiemelte, hogy az MNB új vezetése a jegybank eszköztárát a pénzintézetek 'bebetonozott monopolpozícióinak' feltörésére, Magyarország pénzügyi működési költségeinek csökkentésére szeretné felhasználni.

Az elnök kifejtette, hogy bár nem mindenki örül a verseny erősítésének, a pénzintézetek kétharmada mégis részt vesz a programban, az erősebb versenyt is vállalva. Arra a kérdésre, hogy milyen büntetésre számíthatnak azok a pénzintézetek, amelyek kérnek a jegybanki forrásból, de nem helyezik ki vállalkozásokhoz, Matolcsy György elmondta: büntetőkamatot vetnek ki rájuk, amelynek mértékét a monetáris tanács május végén véglegesíti, de az 'minden bizonnyal' magasabb lesz a 2,5 százalékos kamatnál.

Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a hitelprogram 250 milliárd forintos keretének megemeléséről az első szakasz augusztus 31-i lezárását követően dönthet a monetáris tanács. Hangsúlyozta, hogy bár még el sem indult a program, máris élénk érdeklődés van a hitelek iránt az üzleti szektorban. Matolcsy György nemmel válaszolt arra a felvetésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a devizatartalék egy részének felhasználásával oldják meg a devizahitelek problémáját.

Arra a kérdésre, hogy várható-e az MNB-ben olyan unortodox eszközök 'bevetése', mint amivel miniszterként élt, Matolcsy György kifejtette: elég, ha alkalmazzák a többi jegybank által már felhasznált konvencionális és nem konvencionális eszközöket; mindkettőből bőséggel áll rendelkezésre. Hozzáfűzte, hogy nemcsak az Európai Központi Banknál, az amerikai Fednél vagy épp a japán jegybanknál lehetnek bevált ötletek, hanem például a dél-koreai jegybanknál is, amely sikeresen alkalmaz kisvállalkozói hitelprogramot. Matolcsy György hangsúlyozta: a jegybank elsődleges feladata az árstabilitás és a pénzügyi stabilitás védelme, de az MNB sok olyan eszközzel rendelkezik, amellyel közvetve segítheti a gazdaságpolitikát. Ezekkel a közvetett eszközökkel csökkenthetők az ország 'döbbenetesen magas' pénzügyi költségei, így mérsékelni lehet a külső pénzügyi függőséget, a devizahitelek jelentette terheket, az inflációt és a kamatszinteket.

'Versenytársaihoz képest Magyarország nagyságrendileg magasabb költséggel jut hozzá nemcsak az energiához és az információhoz, hanem a pénzhez, a külföldi forrásokhoz is. Ezen változtatnunk kell' - fogalmazott az MNB elnöke. Kiemelte, hogy miután a második Orbán-kormány kivezette Magyarországot a válságból, a jegybanknak már nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is támogatnia a kormány gazdaságpolitikai céljait, így a növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a versenyképesség és a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási lehetőségeinek javítását.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB lehetséges összevonásáról Matolcsy György azt mondta: a világ a monetáris és felügyeleti funkciók újbóli integrációja felé halad, mert bebizonyosodott, hogy hibás volt a felügyeletek leválasztása a jegybankokról. Az elnök az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte az előző jegybanki vezetés nemet mondott a válság utáni alkalmazkodásra, és 'háromévnyi ellenállás legalább három év késlekedéssel ér fel'. Matolcsy György szerint ha miniszterként együttműködő MNB-elnökkel dolgozhatott volna, ma több munkahely lenne Magyarországon, a kis- és közepes vállalkozások hozzájuthatnának olcsó hitelekhez, az alapkamat alacsonyabb lenne, mint ahogyan az ország adósságállománya is, a devizahitel csapdájából pedig már kilépett volna az üzleti szektor egy része.