Az eddigi információkból úgy tűnik, 14 vidéki kórházban alaposan átalakulhat, gyakorlatilag megszűnhet az aktív fekvőbeteg ellátás a májustól felálló új rendszerben, ez öt százalékot szabadíthat fel a fekvőbeteg finanszírozásnak.

A teljes magyar fekvőbeteg ellátásról, az erre fordított pénzről és magáról az ellátórendszerről dönt február 15-én a GYEMSZI, amikor az egészségügyi ágazati vezetésnek javaslatot tesz a szolgáltatók új fekvőbeteg területi ellátási kötelezettségéről és a kapacitások felosztásáról.

Sérül a jobiztonság
A döntés, amelynek minimum kérdéses a jogszabályi alapja, s amelytől  az egészségügyi szolgáltatókra rászoruló adófizetők élete függ, nem átláható, reprodukálható, számonkérhető szempontrendszer alapján történik, s nem világos, hogy amennyiben a szolgáltatók nem értenek vele egyet, hol, milyen módon és hogyan találhatnak jogorvoslatot - hívja fel a figyelmet Gilly Gyula, a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal szakértője, aki szerint ráadásul ha a tévedés esetleg súlyos ellátási zavarokhoz vezet, nincs hol számonkérni a felelősséget.

Nincs jogszabályi alapja annak, hogy egy épphogy létrehozott mamutszervezet, jelesül a GYEMSZI újraossza a teljes magyar fekvőbeteg-ellátórendszert - erősíti meg Poller Imre egészségügyi szakértő is. 

Hány kórház is van valójában az országban?

A sajtóban leggyakrabban szereplő 140 - 160 közötti kórházszám alapja az OEP 2011-es fekvő-beteg ellátást végző intézményi nyilvántartása, amelyben 141 intézmény szerepel, ezek közül azonban a Baranya megyei kórház évekkel ezelőtt beolvadt a pécsi egyetembe, így a működő intézmények valós száma 140. A fekvőbeteg típusú finanszírozás azonban nem csak kórházban lehetséges, azaz nem minden egység kórház, ami fekvőbeteg finanszírozásban részesül.

Mit tekintünk valójában kórháznak? Leegyszerűsítve: olyan egységet, ahol az OEP által befogadott aktív fekvőbeteg ágy működik. A 140 fekvő-beteg finanszírozásban részesülő intézmény közül 106-ban működik OEP befogadott fekvőágy.

A Nefmi tegnap esti, a rendszer átalakításáról szóló közleménye szerint Cserháti Péter helyettes államtitkár Tapolca, Körmend, Csorna, Győr, Marcali, Nagyatád, Komló, Pécs, Kazincbarcika, MISEK Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, Miskolc, Vásárosnamény, Debrecen, Kalocsa, Makó, Szeged, Kisbér, Komárom, Budapest képviselőivel egyeztetett, amiből pontosan nem ítélhető meg, hogy a jelzett városokban működő kórházak milyen módon alakulnak át, jelenlegi aktív ágyaikat hány százalékban veszthetik el. Összességében, a tegnap megismert lista alapján azonban a jelenlegi 89 aktív kórházszám akár 79 -re csökkenhet, a tervezett folyamat a szerkezetátalakításra javasolt intézményekben (beleszámítva a miskolci MISEK-et és esetleg a debreceni Kenézy Kórházat) 3569 ágyat érinthet.

Átalakítással érintett kórházak

Kórház neve és az ágyak száma

MISEK Miskolci S.I.Eü Kp.Np.Kft 985 ágy

Debrecen, Kenézy Kórház Ri.Kft 844 ágy

Kalocsa, VKh. Ri. 261 ágy

Mohács, VKh.Ri 210 ágy

Csorna, Margit Kórház 208 ágy

Kazincbarcikai Kh. Kft. 178 ágy

Nagyatád Med Eü. szolg. Kft. 177 ágy

Marcali, VKh. 137 ágy

Makó, Dr.Diósszilágyi S.V.Kh. 136 ágy

Komárom, Selye János Kh. 109 ágy

Kisbér, Batthyány Szakkórház 107 ágy

Veszprém megye Dr. Deák J.Kh.Gyógybarlang Kft 90 ágy

Körmend, Dr.Batthyányi Kh. KFT 77 ágy

Komlói Egészségcentrum Kft. 50 ágy

Kalocsa,Mohács,Csorna,Kazincbarcika,Nagyatád,Marcali,Makó,Komárom,Kisbér,Tapolca esetleges megszűnésével a hazai aktív kórházak száma tehát 79-re csökkenhet. A megmaradó 79 kórházból 10 speciális ellátásra szakosodott, illetve a közeljövőben további kórház-egyesítések is várhatóak.

A teljes cikk itt olvasható a Napi Gazdaság "Ezek a kórházak szűnhetnek meg" című cikkében.