Az utóbbi időben számos eset bizonyította, hogy a Facebook oldalán közzétett tartalmak miatt a véleményüket posztolókat felelősségre vonhatják. Nehéz azonban egyértelműen nyilatkozni arról, hogy mely tartalmak közzététele sérti mások jogait, és mely tartalmak vonhatóak a véleménynyilvánítás szabadságának körébe. A Médiatudományi Intézet olyan eseteket gyűjtött össze, amikor a szólás szabadsága az egyénébe került.

A közösségi oldalaknak többek között az a lényege, hogy az emberek kapcsolatot alakítsanak ki egymással, és a társalgás részeként véleményeket tegyenek közzé, vagy lehetőségük nyíljon egymás véleményét megjegyzésekkel illetni. A kérdés az, hogy az ilyen oldalakon közzétett vélemények és kommentek meddig szolgálják az internetes szocializációt, és mikor lépnek át egy olyan határt, amellyel már mások jogait sértik vagy veszélyeztetik. Különböző országokban különböző megítélés alá esnek a gúnyos kommentek, e vélemények jogi megítélésének azonban nincsen egységes mércéje, ugyanúgy, ahogyan a bíróságok ítélkezési gyakorlatát sem lehet egységes mérce szerint elemezni.

Az Amerikai Egyesült Államokban Cameron D'Ambrosio rap-számában a Fehér Ház felrobbantásáról és ártatlan emberek meggyilkolásáról énekelt, amelyet az ismert közösségi oldal üzenőfalán közzé is tett. A bostoni tinédzser számát a Youtube-on is ismertette. Miután a fiú egyik iskolatársa veszélyre figyelmeztetett, az iskola vezetősége úgy döntött, hogy értesíti a rendőrséget. A bostoni tinédzser üzenetében a Fehér Házat, valamint a bostoni maratonon elkövetett merényletet emlegette, és kijelentette, hogy embereket fog ölni, és azt mindenki látni fogja. A helyi rendőrfőnök megítélése szerint a fenyegetés annyira félelmetes volt, hogy intézkedniük kellett, ezért szerinte helyesen cselekedtek. A rendőrök lefoglalták többek között Cameron számítógépét, és a Facebook-profilját is átvizsgálták. A vizsgálódás során a rendőrök találtak egy saját készítésű posztert, amelyen „wanted dead or alive” felirat és a fiú fényképe szerepel. A tinédzser Facebook-oldalán több arra utaló jel található, hogy D'Ambrosio különösen érdeklődik a gangek, az erőszak és a bűnözői életforma iránt. Az előállítást követő első kihallgatáson a fiú tagadta bűnösségét. Ha cselekedetéért bűnösnek találják, húsz év letöltendő szabadságvesztés büntetést is kaphat.

A világ másik pontján egy hasonló esetben hat hónap szabadságvesztésre ítéltek egy palesztin férfit, aki tetszését fejezte ki a Facebookon a Palesztin Hatóság tisztviselőjét kritizáló bejegyzéssel kapcsolatban. A bíróság Anasz Iszmailt becsületsértés és rágalmazás vádjában találta bűnösnek. Az eset Palesztinában nem hatott az újdonság erejével: rövid időn belül Iszmail a második, akit a Facebookon kifejezett véleménye miatt börtönbüntetésre ítéltek. Korábban egy betlehemi újságírót egy kép közzététele miatt ítéltek letöltendő börtönbüntetésre, mert a fotón a palesztin elnököt, Mahmúd Abbászt egy gazemberhez és kémhez hasonlította, aki a francia gyarmati hatóságoknak dolgozik egy szíriai drámában.

Nagy-Britanniában sem ismeretlen jelenség a Facebookon közzétett véleményért való bebörtönzés. Pár éve a glasgow-i bíróság gyűlöletkeltő kommentek közzététele miatt elítélte Stephen Birrellt. A szóban forgó kommentek közvetlenül a skót örökrangadó, a Celtic–Rangers meccs előtt és után kerültek közzétételre a közösségi oldal üzenőfalán. A két csapat szembenállását a klubok közötti vallási ellentét is megalapozta. A meccs előtt Birrell a „Remélem, mind megdöglötök, szarházi katolikusok” feliratot posztolta ki a Facebookra. „Büszke vagyok arra, hogy gyűlölöm ezeket a mocskos parasztokat” – tette közzé a meccset követően. További kommentjeiben a pápát, a katolikus nézeteket vallókat és a Celtic-drukkereket sértegette, valamint az egyik szószólója lett a Celtic edzője elleni, Facebookon szerveződő gyűlölködő csoportnak. A futballhuligán a rangadó előtt néhány nappal szabadult a börtönből, ahol fegyveres rablásért egy évet töltött. A skót rendőrség internetes bűncselekmények ellen felállított egysége az említett komment közzétételéért ismételten letartóztatta.

Magyarországon is találunk példát a Facebookon közzétett vélemény megfogalmazójának bíróság általi elítélésére. Így például a közelmúltban a Fővárosi Törvényszék megrovásban részesítette a híres humoristát, Nacsa Olivért, amiért a Facebookon egy ismert celeb volt élettársát illetlen szavakkal minősítette. Az ügy előzménye az volt, tavaly nyáron az ismert szépségkirálynő arról írt a közösségi portálon, hogy volt párja, kislányának apja a gyámügy kihívásával fenyegetőzött. A humorista a kiírásra reagálva felháborodását fejezte ki, és az ismert férfi gyermekéhez fűződő viszonyát, a gyermektartás körüli zűrzavart, majd kommentje legvégén a férfit is minősítette.