A klímaváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt világszerte egyre több vízfolyás tűnik el időszakosan vagy tartósan a térképről. A kiszáradás nemcsak az élővilágot veszélyezteti, hanem a társadalom számára is létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A hivatalos mérőhálózat azonban csak a vízfolyások töredékét tudja ellenőrizni. E hiányosság orvoslására született a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, mely lehetőséget ad arra, hogy bárki adatot gyűjtsön kiszáradó patakokról – mindössze egy mobiltelefon kell hozzá.

Szerzők: a PTE TTK Hidrobiológiai Tanszék munkatársai – Pernecker Bálint tanársegéd, Pap Zsuzsanna PHD hallgató és Csabai Zoltán, tanszékvezető egyetemi docens, megjelent a Másfélfok portálon.

A világ vízhálózatának több mint fele időszakosan kiszárad, vagyis bizonyos időszakokban nincs bennük felszíni víz. Ennek több oka lehet: van, ahol ez természetes jelenség, de az éghajlatváltozás és a fokozódó vízhasználat miatt ma már olyan vízfolyások is kiszáradnak, amelyek korábban állandó vízhozamúak voltak.

A kiszáradás jelentősen befolyásolja a vízi élővilágot és a folyók ökológiai állapotát, ezzel együtt pedig azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket ezek a rendszerek nyújtanak számunkra: például az ivóvízellátást, az élelmiszertermelést, a tápanyagok körforgását, a szerves anyagok lebontását vagy – kis térléptékben – az éghajlat szabályozását.

A jövőre nézve pedig a helyzet romlása várható: a kiszáradások egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek.

Kiszáradás, de hogyan?
A helyzetet felismerve hívta életre az Európai Unió a DRYvER konzorciumot és projektet, melynek fő célja, hogy az összes kapcsolódó tudományterület bevonásával, globális szinten vizsgálja, mérje fel, és értse meg a kiszáradás kapcsán lezajló folyamatokat, majd ezen alapulva valódi megoldásokat kínáljon a probléma hatásainak enyhítésére.

A projekt négy és fél éve alatt 16 ország 25 intézményének több mint 100 kutatója dolgozott a kiszáradó vízfolyások folyamatainak jobb megértésén. A DRYvER kutatói összesen kilenc (hat európai és három dél-amerikai) kiszáradó vízhálózatot vizsgálva gyűjtöttek össze részletes hidrológiai, ökológiai, biogeokémiai és társadalmi-gazdasági adatokat, hogy ezekre építve megértsék a kiszáradás hatásait, és a helyzethez alkalmazkodó kezelési stratégiákat dolgozzanak ki. A projekt weboldalán már számos ajánlás és ismertető is elérhető (némelyik magyar nyelven is). A DRYvER egyik európai mintaterülete a Mecsekben eredő Bükkösdi-víz vízgyűjtője volt.

Fedezzük fel együtt alig ismert vizeinket!
Bár a vízfolyások kiszáradásáról szóló adatok kulcsfontosságúak a természet védelme és a társadalom számára nyújtott szolgáltatások szempontjából, Európa legtöbb kiszáradó vízhálózatáról alig van információnk. Nem tudjuk pontosan, mikor, hol és milyen mértékben száradnak ki ezek a vizek. Ennek fő oka, hogy a leginkább érintett kisvízfolyásokat méretük miatt nem figyelik rendszeresen a vízügyi hatóságok. Magyarországon például közel 9800 vízfolyásszakaszt tartanak nyilván, de ezeknek csak körülbelül 10%-át követik nyomon rendszeresen.

Ezért jött létre a DRYvER projektből kiindulva a DRYRivERS közösségi tudományos kezdeményezés, amely a lakosság bevonásával, közösségi adatgyűjtéssel térképezi fel a kiszáradásokat. Ennek a kezdeményezésnek az egyik része egy – Androidra és iOS-re is ingyenesen letölthető, és magyar nyelven is elérhető – mobiltelefonos alkalmazás, melynek használatával bárki segíthet abban, hogy jobban megértsük, mikor és hol száradnak ki a vízfolyások, ez pedig fontos információ az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzéséhez is.

Rögzítés a terepen, áttekintés nagy képernyőn
A mobilapp célja, hogy gyors és egyszerű módot adjon a megfigyelések rögzítésére, akár internetkapcsolat nélkül is. A felhasználó a térképen kiválasztja a helyszínt (GPS vagy kézi kijelölés), megadja a vízfolyás állapotát (áramlik, medencés, kiszáradt), készít egy fotót, majd elmenti az adatokat. Ha eléri az internetet, az adatokat azonnal feltöltheti; ha nem, az alkalmazás később is szinkronizál. Egy gyakorlott felhasználónak ez az egész alig 20 másodpercet vesz igénybe.

A beküldött adatok két részből állnak: a spot a térképen rögzített hely, az ott végzett megfigyelések pedig rekordként kerülnek be a rendszerbe.

A projekt működését egy webapp is segíti, mely nagyobb képernyővel rendelkező eszközök (asztali gépek, laptopok, tabletek) böngészőire lett optimalizálva, és legfőbb funkciója az összes adat valós idejű térképének megjelenítése. Amikor egy felhasználó feltölt egy megfigyelést, az azonnal látható lesz az összes többi felhasználó számára. Emellett itt valósítható meg az adatok szűrése, szerkesztése és letöltése, itt érhetőek el a statisztikák és a felhasználói profilok adatai és szerkesztése is. Természetesen itt is adott a lehetőség új spotok vagy rekordok rögzítésére, emelt szintű felhasználók számára akár nagyobb számú korábbi megfigyelés egyidejű feltöltésére is.

Még további sok részlet és egy játék leírás az eredeti cikkben