A tanulmány szerzői, a Bristoli Egyetem kutatói a napokban folyó glasgow-i brit rákkutatási konferencián elmondták, egyelőre nem tudni, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében.

Minden embernek van biológiai órája, amely a szervezet működését irányítja nagyjából 24 órás ciklusokban, ezt hívják cirkadián ritmusnak, ez befolyásolja az alvásidőt, a hangulatot, még a szívroham kockázatát is.

Azonban az egyes emberek biológiai órái "nem ugyanazt az időt mutatják".

A "pacsirták" az első napsugárra kinyitják a szemüket, a nap folyamán korábban jutnak el teljesítményük csúcspontjára, este korábban álmosodnak el.

A "baglyoknak" nehezebb a kora reggeli felkelés, produktívabbak a nap vége felé és később alszanak el.

A kutatók megvizsgáltak 341 DNS-részletet, amelyek az embert pacsirtának, vagy bagolynak "programozzák".

Ezután elemezték több mint 180 ezer nő adatait a UK Biobank nevű projekt adatbázisából, valamint majdnem 230 ezer nő adatait a Breast Cancer Association Consortium nevű rákkutató intézet tanulmányából.

Kiderült, hogy akik genetikailag pacsirták, azoknak kisebb az esélyük a mellrákra, mint azoknak, akiket a génjeik bagolynak programoztak.

Mivel a szóban forgó génszakaszokat születésétől hordozza az ember, és nem függnek össze a rák más ismert okával, például az elhízással, ezért a kutatók okkal vélik, hogy a biológiai óra szerepet játszik a rák kialakulásában.

Minden hetedik brit nőnél alakul ki mellrák élete során, a kutatás pedig csak egy rövid, nyolcéves szakaszt vizsgált. Ebben a szakaszban száz "bagolyból" kettőnél, száz "pacsirtából" egynél alakult ki tumor.

Az életkor és a családi hajlam a mellrák fő kockázati tényezői. A Brit Rákkutató Intézet szerint az esetek nagyjából negyedét lehetne megelőzni.

Egyértelmű alvási tanácsot azonban korai lenne adni, mivel további kutatásoknak "fel kell még deríteni, milyen okok miatt nagyobb a mellrák kockázata a bagoly típusúaknál, mint a pacsirtáknál" - mondta Richmond.