Városlista
2019. június 27, csütörtök - László

Hírek

2019. Május 27. 17:07, hétfő | Életmód
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására magyar tudósok szerint

A lepkeszárnyak alkalmasak a rossz levegő kimutatására magyar tudósok szerint

A lepkeszárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék alkalmasak az illékony káros anyagok kimutatására egy magyar kutatás szerint - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-vel hétfőn.

A levegő minőségének meghatározása egyre fontosabbá válik kül- és beltérben egyaránt. Lényeges az is, hogy milyen szennyező anyagok, például illékony szerves anyagok gőzei szennyezik a belélegzett levegőt. Asztali készülékek már régóta rendelkezésre állnak ilyen analitikai feladatok ellátására, de azok nem "zsebre tehetőek" - írja a közlemény.

Hozzáteszik: az ideális kémiai szenzor olcsó, hordozható, kis energiafogyasztású, megbízható, azonnali, anyagszelektív és jól kiolvasható választ ad a környezeti levegő körülményei között is.

A mobiltelefonban már adott a hangolható fényforrás (a képernyő), adott a fényérzékelő (a kamera), szükséges lenne még egy optikai úton kiolvasható, és kémiailag szelektív érzékelő.

Pontosan ilyen anyagok kutatásával foglalkozik az MTA két kutatója, Kertész Krisztián és Piszter Gábor. Felfedezésük külön érdekessége, hogy a kémiailag szelektív szenzor nem egy bonyolult előállítási folyamat végterméke, hanem lepkék szárnyán képződik.

Egyes lepkék szárnyainak színét ugyanis nem festékek adják, hanem kitinből és levegőből felépülő nanoarchitektúrák, amelyeket úgy lehet elképzelni, mint az emberi hajszálnál mintegy ezerszer kisebb szemekből álló háromdimenziós "csipkét".

A pikkelyekben előforduló fotonikus nanoarchitektúra úgy hozza létre a színt, hogy szerkezetéből adódóan bizonyos hullámhosszúságú fény nem tud terjedni ebben a háromdimenziós csipkében, ezért visszaverődik róla. Hogy pontosan milyen színű fény verődik vissza a pikkelyekről, azt a csipke szerkezetét jellemző méretek szabják meg, valamint a csipkét alkotó anyag, és a levegő optikai tulajdonságainak különbsége. Ezt a különbséget törésmutató kontrasztnak nevezik.

A "csipkének" az a különleges tulajdonsága van, hogy különböző illó anyagok gőzeinek hatására megváltoztatja a színét. Ez annak tulajdonítható, hogy a "csipke" parányi üregei arra késztetik a gőzöket, hogy cseppfolyóssá alakuljanak bennük, és így megváltozik a fent említett törésmutató kontraszt - írja a közlemény.

Az MTA kutatói elsőként igazolták, hogy a kémiai érzékeléshez nincs szükség egy egész szárnyra, elégséges egyetlen pikkely is. Egy pikkely jellemzően 100 mikron hosszú, mintegy 50 mikron széles (ennyi az emberi hajszál vastagsága), és mindössze egyetlen mikron vastagságú. Ezért kiválóan alkalmas lehet mikroszkopikus méretű szenzorok építésére - olvasható a közleményben.

A közlemény szerint az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársainak felfedezése utat nyithat az akár mobiltelefonokba is beépíthető mikroszenzorok fejlesztése felé.

Ezek érdekelhetnek még

2019. Június 26. 09:52, szerda | Életmód

Évtizedes tendenciákat kell nézni a klímaváltozással kapcsolatban

Egy-egy szélsőséges időjárási eseményt nem lehet a klímaváltozáshoz kötni, évtizedes tendenciákat kell nézni - mondta Mika János éghajlatkutató kedden az M1 csatornán.

2019. Június 25. 07:14, kedd | Életmód

A kávé lehet az elhízás elleni harc kulcsa

A Nottinghami Egyetem tudósai felfedezték, hogy a kávé képes stimulálni az energiaégetésben szerepet játszó barna zsírszövetet, ami kulcsfontosságú lehet az elhízás és a cukorbetegség elleni harcban.

2019. Június 23. 06:00, vasárnap | Életmód

Orvos: negatív gyermekkori élmények hatására alakulhatnak ki a szenvedélybetegségek

A negatív gyermekkori élmények hatására alakulhatnak ki a szenvedélybetegségek - mondta Makara Mihály, a Dél-pesti Centrumkórház orvosa az M1 aktuális csatornán szombaton.

2019. Június 19. 18:04, szerda | Életmód

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist

Felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) segítségével.