Vannak, akiknek 21 fokban már melegük van, más 23 fok alatt didereg – és ezek az emberek gyakran együtt élnek. De mitől függ, hogy ki melyik típusba tartozik? Örökölhető-e a fázósság? Vajon máshogy fáznak-e a nők és a férfiak? És főleg: hogyan tudunk harmonikusan együtt élni valakivel, akinek teljesen más az elképzelése az ideális hőmérsékletről?- teszi fel a sokakat foglalkoztató kérdéseket Pomaranski Luca a WMN-en megjelent cikkében.

A hidegérzékelés, azaz a fázás nem más, mint egy védelmi mechanizmus, ami figyelmeztet testünk kihűlésének veszélyére. Erősebben jelentkezik, ha a hőmérséklet-csökkenés hirtelen történik – például hideg vízbe merülünk –, ilyenkor mintegy vészjelzésként funkcionál, míg ha megszokjuk a bennünket körbevevő közeget, csökken az erőssége.

A hideg érzékelése a szervezetünkben összetett folyamat, amelyet az idegrendszer és a bőr hőérzékelő receptorai közösen végeznek. Ha az agyunk – a bőrben található idegek jelzései alapján – úgy ítéli meg, hogy a hőmérséklet a kritikus szint alá csökkent, beindítja a védekező folyamatokat, például az extra hőt generáló remegést, a vért pedig a perifériákról – a végtagjainkból – a belső szerveink köré irányítja. Az úgynevezett libabőrnek is fontos funkciója van: csökkenti a bőrfelületen keresztüli hőleadást.

A hidegérzékelésben részt vevő receptorok érzékenysége egyénenként eltérő lehet, ami megmagyarázza, egyesek miért fázósabbak másoknál. Az életkor, a nem, a hormonok és a genetika mind befolyásolja ezt a tulajdonságot.

A hideg érzékeléséért a TRPM8 gén felelős, amelynek érzékenységét bizonyos genetikai variációk befolyásolhatják. Azok az emberek, akiknek érzékenyebb a TRPM8 receptora, intenzívebben érzékelhetik a hideget. A genetika az oka annak is, hogy az északi népcsoportok jobban bírják a hideget, ők ugyanis evolúciósan alkalmazkodtak a hidegebb klímához.

A nők fázósabbak, és ez tény
A férfiak és a nők közötti biológiai eltérések is okozhatnak különbségeket a hideg érzékelésében. Így aztán nem nevezhetjük „hisztinek” vagy túlérzékenységnek, ha egy irodában a női munkatársak folyton panaszkodnak a hidegre, vagy nyáron a túlklimatizálásra. (Mert hát tény az is, hogy a nagy irodaházak belső klímáját általában egy átlagos testalkatú, 40 éves, 70 kg-os férfi paramétereihez lövik be…)

- A nők bőre általában vékonyabb, mint a férfiaké, ezért gyorsabban veszítik a hőt. A testükön pedig egyenletesebben oszlik meg a testzsír, ami védi a belső szerveket, a végtagjaik azonban könnyebben kihűlnek… Emellett a férfiak általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, ami több hőt termel – magyarázza dr. Muraközi Zsófia belgyógyász szakorvos.

Ráadásul a női nemi hormonok is hatással vannak az erek működésére: az ösztrogén kitágítja az ereket a végtagokon, elősegítve a hő leadását, míg a progeszteron összehúzza a bőr ereit, így csökkenti a véráramlást és hajlamosít a végtagok kihűlésére. Ennek következtében a nők keze, lába és füle akár három Celsius-fokkal is hűvösebb lehet, mint a férfiaké. Sőt, a menstruációs ciklus is befolyásolhatja a hidegérzetet, a progeszteronszint emelkedésekor ugyanis a testhőmérséklet enyhén megemelkedik, amitől hidegebbnek érezzük a környezetünket.

Sőt, az sem mindegy, mennyi idősek vagyunk: időskorban ugyanis a hőszabályozás kevésbé hatékony, az izomtömeg csökkenése miatt pedig kevesebb hőt termel a szervezet.

Bajt is jelezhet
Az anyagcserénk is befolyásolja a hőérzékelést: akiknek gyorsabb az anyagcseréjük, több hőt termelnek, így kevésbé érzékenyek a hidegre. Ez az oka annak is, hogy az extrém fázósság komoly betegségek tünete is lehet. Dr. Muraközi Zsófia szerint jelezheti többek között a pajzsmirigy alulműködését, az alacsony hormonszint ugyanis lelassítja az anyagcserét, ami kevesebb hőtermeléssel jár.

- A vashiányos vérszegénység is fokozhatja a fázósságot, mert ilyenkor a szervezet kevesebb oxigént tud szállítani a sejtekhez, ami fáradtsághoz és fokozott hidegérzethez vezethet. Ha soha nem elég a meleg zokni, a perifériás artériás betegség gyanúja is felmerülhet, amikor a szívtől távolabb eső erek, jellemzően a lábakban, beszűkülnek. Ha a fázósság tartós és egyéb tünetekkel jár, mint például fáradtság vagy súlygyarapodás, érdemes orvoshoz fordulni, mert a háttérben állhat valamilyen egészségügyi probléma – figyelmeztet a szakorvos.

Hogyan élhettek együtt harmonikusan, ha te jegesmedve vagy, a párod pedig nem?
Nem szégyen rétegesen öltözködni otthon sem! Tarts kéznél egy-két meleg kardigánt, vastag zoknit, pihe-puha otthoni fürdőköpenyt! A melegedni nem szerető másik feled pedig nyugodtan flangáljon otthon laza pólóban, így nem érzi magát túlöltözve.

Az ágyban használjatok külön takarót, ez megoldhatja, hogy a fázós fél melegebb, vastagabb paplannal aludjon, míg a másik egy könnyű takaróval. Akár elektromos ágymelegítőt is használhatsz a saját térfeleden, amit előmelegíthetsz lefekvés előtt.

Ha sokat ülsz egyhelyben, például az íróasztalodnál, tarts magad mellett egy kis hordozható hősugárzót!

Sokat segít, ha az otthonotokban megoldható a hőmérséklet szabályozása a különböző helyiségekben. Állítsatok be eltérő hőmérsékletet a különböző szobákban, attól függően, melyikőtök hol tartózkodik többet. Megoldás lehet például, ha a közösen használt helyiségekben (pl. nappali) inkább a fázós fél igényeihez igazodtok, míg a hálószobában, ahol könnyebb kompenzálni a hűvösebb klímát, a másik fél lesz a „kedvezményezett”.

Komoly próbája a kapcsolatnak és a kompromisszum-készségeteknek, amikor beprogramozzátok a termosztátot. Egyezzetek meg, kinek mi a legfontosabb! Hogy meleg legyen a fürdőszobában? Hogy hűvös hálószobában aludjatok? Az egyéni prioritások mentén kössetek egyezséget, vagy engedjetek a másiknak.

Alakítsátok úgy a napirendet, hogy mindkettőtöknek legyenek komfortos zónái! A fázós fél például bekuckózhat egy melegebb sarokban, amíg a másik egy hűvösebb helyiségben dolgozik.