Már nem is tudom, mióta készítünk Adventi-Karácsonyi mellékletet itt a Szuperinfóban, talán 8-10 éve. Az első heti melléklet összeállításánál minden évben “ránkcsodálkoznak” a partnereink: mi? karácsony? hol van az még? Vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún, vagyis 4 hét múlva karácsony.

Az első melléklet készítésekor még én sem vagyok kész az ünnepre, még a “tagadás fázisa” van, mégnem szeretném, hogy karácsony legyen. Csak az előttem álló feladatokat látom, az egyre gyűlő papír cetliket, amiken az elintézendő dolgok vannak.

Az első gyertya meggyújtása nekem még nem hozza el karácsony hangulatát. Volt rá példa, hogy az első gyertyáról le is maradtunk.De ahogy készítjük a következő heti számokat, ahogy előkerül az ajtódísz, a kis karácsonyi figurák, a kinti fényfüzér, ahogy megjelennek a város ünnepi fényei, én is ráhangolódom az ünnepre.

Minden évben elhatározom, hogy most mindenre lesz időm, hogy mindent időben elkezdek, hogy nem fogok őrült ajándékvadászatba kezdeni. És sosem sikerül betartani. Ezért most új elhatározást teszek: az idén nem vállalom túl magam, nem lesz 4 fogásos karácsonyi vacsora, nem lesz 5 féle sütemény, és még az is lehet, hogy nem lesz minden ablakom makulátlanul tiszta. Mert ezt kizárólag én várom el magamtól, én teszem magasra a mércét, az én agyamban születik meg, hogy ennek így kell lennie.

Most másképp lesz! Tuti!Az ünnep így is meg fog érkezni... Az ünnep nem attól lesz szebb vagy fényesebb, ha szétszakadunk, ha anyagilag “belerokkanunk”!
Hasonló “megvilágosodást” kívánok Önöknek is!

Tárkányi Máriaszerkesztő