Az afrikai természetfilmekből sokaknak ismerős lehet ez sárgásfehér színű gémféle, amint elefántok, zsiráfok és más nagytestű növényevők lábánál sétálgat és felkapdossa a felzavart rovarokat. Egyike Magyarország legújabb költőfajainak, első bizonyított költését 2011-ben dokumentálták a Hortobágy térségében. Ezt megelőzően is egyre gyakrabban és egyre nagyobb csapatokban figyelték meg nálunk. Terjeszkedő európai állományának vonulási szokásai még kialakulóban vannak.

Kultúrakövető, világszerte terjeszkedő, kozmopolita madárfaj. Eredetileg az afrikai szavannákon kísérgette a növényevők csordáit, de mostanra elterjedt Eurázsiában, Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, ahol az ember által tenyésztett haszonállatokhoz csapódik. Legtöbbször más gémfajok telepeihez csatlakozik, de léteznek hatalmas homogén kolóniái is. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a két szülő felváltva kotlik 21-25 napig. Egy hónap elteltével a fiókák ki is repülnek. A pásztorgém a rokon fajokhoz hasonlóan vízirovarokkal és egyéb vízi szervezetekkel táplálkozik, emellett jelentős mennyiségben eszik patások által felvert rovarokat, főként sáskákat. (Forrás Magyar Madártani Egyesület)

Az elmúlt években nyaranta egyre több pásztorgém jelent meg a Hanságban, legnagyobb számban az Osli-hanyi vizesélőhely rekonstrukción. Idén áprilisban és májusban is rendszeresen lehetett látni 5-8 madarat, ekkor már felmerült a fészkelés gyanúja is.
Néhány napja az egyik vegyes gémtelep ellenőrzésekor a faj több fészkét is megtalálták a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakemberei. Pontos számot nehéz mondani, mert közvetlenül kis kócsag fészkek közelében vannak, a hasonló kinézetű fiókák pedig mindkét fajnál már egészen kis korban oda-vissza mászkálnak egymás fészkébe. A telepről kirepülő öreg madarak számából és a gyanús fészkekből úgy becsülték, hogy 5-6 pár pásztorgém fészkelhet jelenleg az Osli-Hanyban.