Városlista
2021. január 20, szerda - Sebestyén

Hírek

2019. December 12. 06:00, csütörtök | Belföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay

Alapjaiban kell átértelmezni a földi élet fejlődését magyar és brit kutatás szerint

Alapjaiban kell átértelmezni a földi élet fejlődését magyar és brit kutatás szerint

Az ELTE TTK-n dolgozó Szöllősi Gergely vezetésével végzett kutatás bebizonyította, hogy a komplex életformák alapját adó sejtmagvas sejtek egy ma is ismert élőlénycsoport őseiből fejlődtek ki.

Az eredmény hatással lehet arra is, hogy milyen reményekkel vághatnak a kutatók bele a más naprendszerek bolygóin kialakult összetett élet keresésébe - közölte az MTA.

A sejtmaggal rendelkező sejtek, vagyis az eukarióták kialakulása a földi evolúció egyik legnagyobb ugrása volt, ami körülbelül 2 milliárd éve következett be. Ekkor már legalább másfél milliárd éve létezett élet a Földön, azonban ennek bonyolultsága nem haladta meg a mai baktériumokét. A sejtmagvas sejtekkel nyílt meg az út az olyan összetett, soksejtű élőlények kifejlődése felé, amelyeket ma magunk körül látunk - ide tartoznak a gombák, a növények, az állatok és természetesen maga az ember is - olvasható az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményben.

Az eukarióták egy önálló, ősi ág voltak a földi élet hatalmas evolúciós törzsfáján vagy egy változatos, fénykorában elterjedt élőlénycsoport egyik törzsfejlődési ágából emelkedtek ki, és hódították meg a bolygót? Mint írják, a kérdés közel áll az evolúcióbiológusok szívéhez, de a földi ősi evolúció jobb megértése azt is alapjaiban meghatározza, hogy milyen reményekkel vághatnak bele a más Naprendszerek bolygóin kialakult összetett, soksejtű élet keresésébe.

Az összegzés szerint a válasz egészen mostanáig egyáltalán nem volt egyértelmű, azonban Szöllősi Gergely (ELTE TTK, MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika Kutatócsoport) és Tom Williams (Bristoli Egyetem) közös kutatásainak legújabb eredménye most pontot tehet e hosszan húzódó vita végére. A Nature Ecology & Evolution folyóiratban a napokban megjelent cikkükben minden eddiginél nagyobb genetikai adathalmazra támaszkodva megmutatták, hogy a sejtmagvas sejtek nem alkottak önálló, ősi ágat az evolúciós törzsfán, hanem az úgynevezett archeákból származtak.

Az archaeák csoportjába a baktériumokhoz hasonló, de számos egyedi jellemzővel rendelkező, egysejtű élőlények tartoznak, melyeket szélsőséges környezeti feltételek között - például tengermélyi hévforrásokban - fedeztek fel, de ma már ismerünk az emberi bélben, bőrben élő csoportokat is.

"Az volt a cél, hogy többféle adathalmazt elemezzünk, illetve az adatok komplexitását jobban reprodukáló elemzési módszereket használjunk" - idézi a közlemény Szőllősi Gergelyt. Az ELTE TTK Fizikai Intézet Biológiai Fizikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival a kutatás során több mint 3000, archaeákból és eukariótákból származó géncsaládot vizsgált, mindegyiknek elkészítve saját leszármazási vonalát. Bár nem mindegyik géncsalád volt közös a két csoport között, a nagy mennyiségű adat ezt ellensúlyozta. Az adatok ezt követő átlagolásával ugyanolyan az eredményekre jutottak, amilyeneket korábban más módszerekkel - pár tucat ősi, minden élőlénycsoportban biztosan jelen lévő géncsalád vizsgálatával - kaptak.

"Eredményeink szerint a földi élet nagy törzsfájának egyértelműen két fő ága van, egyikükhöz a baktériumok tartoznak, a másikhoz pedig az archaeák. Később az evolúció során ezen a második fő ágon tűntek fel a sejtmagvas sejtek, vagyis az eukarióták" - mondta Szöllősi Gergely, hozzátéve, hogy az első eukarióták egy archaea gazdasejt - amely valószínűleg egy tengermélyi hévforrásban élt - és egy baktérium egyesülésével jöhetett létre.

A kutatásról további részletek a www.mta.hu oldalon olvashatók.

Ezek érdekelhetnek még

2021. Január 20. 16:01, szerda | Belföld

Három hét múlva fizetik a 13. havi nyugdíj első részletét

Három hét múlva, február 12-től kapják meg a nyugdíjasok a 13. havi nyugdíj első részletét - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján.

2021. Január 20. 13:01, szerda | Belföld

Már 1 millió 755 ezren regisztráltak az oltásra

Már 1 millió 755 ezren regisztráltak a koronavírus elleni oltásra interneten és postai úton - közölte Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerdán.

2021. Január 20. 11:00, szerda | Belföld

Európai Bizottság: nyárig be kell oltani a felnőtt lakosság 70 százalékát

Az Európai Unió tagállamainak fel kell gyorsítaniuk a koronavírus elleni oltást, a járvány visszaszorítása érdekében márciusig a 80 év felettiek,

2021. Január 20. 09:57, szerda | Belföld

Óriási kannabiszültetvényt számoltak fel a rendőrök Remeteszőlősön

Csaknem ezer tőből álló kannabiszültetvényt számoltak fel hétfő kora reggel egy remeteszőlősi ház pincéjében - közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság szerdán a police.hu oldalon.