Ezért is nemzetstratégiai győzelem a nemzeti kutatóhálózat megújulása, a HUN-REN működése, székházuk felavatása pedig kutatóik munkájának elismerése - mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új székházának ünnepélyes megnyitásán.

A rendezvényen Sulyok Tamás adta át Gulyás Balázsnak, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnökének az épület jelképes kulcsát.

Sulyok Tamás beszédében hangsúlyozta: kutatóink hatékony válaszokat keresnek korunk kihívásaira, ezzel is megerősítik a magyar tudományosságot és kutatóink szellemi teljesítményét a világ élvonalában.

"Ha Nobel-díjasainkra vagy feltalálóinkra tekintünk, a magyar kutatók eredményei bíztatóak, teljesítményeik lenyűgözőek. A kreatív innovációt mintha a magyar genetika titkos kóddal mélyen belénk írta volna"
- jegyezte meg az államfő.

Kitért arra, hogy a kutatóhálózatban dolgozók munkájával mindannyian nyerünk. "Alkalmazott kutatásukkal lényegi, hazánkat és korunk emberét meghatározó problémákkal foglalkoznak. A felfedezéshez, helyes megoldáshoz eljutni azonban mindig bizonytalan. A siker kulcsa számunkra az kell legyen, hogy tudjuk, a magyarság javára kívánunk tenni. Ez mindig fokozza az erőforrásokat is".

"A HUN-REN elkötelezett a legszorosabb egyetemi, állami és magánszektorbeli együttműködések mellett arra, hogy felfedezéseink gyakorlati megoldásokká váljanak, hogy felgyorsíthassuk a tudományos áttöréseket, létrehozva innovatív technológiákat, új és fenntartható megoldásokat, amelyek Magyarországot és az egész emberiséget szolgálják" - fogalmazott Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke.

Mint hozzátette, meggyőződése szerint az új székház nem csupán szervezetük életében, hanem a magyar tudományosság történetében is mérföldkő.

"Egy saját székház látványosan megtestesíti a HUN-REN központi egységének szolgáltató jellegét, valamint kutatástámogató és hálózatirányító munkáját, amelyek hozzájárulnak a kutatóhálózat hatékonyságának fokozásához. A székház szimbóluma annak, amit Magyarország jövője iránt érzünk".
Gulyás Balázs azt mondta, a HUN-REN székház falai között a hazai kutatási ökoszisztéma gravitációs központja épül, amely vonzani fogja a legkiválóbb hazai és nemzetközi kutatókat. Úgy vélte, korunk legnagyobb kihívásai, köztük az egészséges élet, a regenerációt biztosító fejlődés, a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia térnyerése nem oldható meg elszigetelten.

Bódis László innovációért felelős helyettes államtitkár kiemelte: itt volt az ideje annak, hogy a Magyar Kutatási Hálózatnak, a kutatási ökoszisztéma fontos pillérének a megerősödése elkezdődjön.

Szólt arról, hogy a megújulás három pilléren nyugszik: rugalmasabb működési környezeten, amit a tavaly év végén elfogadott HUN-REN törvény biztosít; egy teljesítményhez kötött, de számottevően növekvő finanszírozáson; valamint az infrastrukturális feltételek megerősítésén, amelyet az új székház is jelent.

"A magyar gazdaság versenyképességében alapvető és meghatározó szerepe van annak, sikerül-e megerősítenünk és felépítenünk hazánk innovatív technológiai, innovatív vállalati szektorát. A Neumann János Programban meghatározott célok közé tartozik, hogy Magyarország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz leginnovatívabb nemzete közé kerüljön"
- szögezte le Bódis László.

Kitért arra, hogy a kutatók-fejlesztők száma Magyarországon az elmúlt tíz évben megduplázódott, a területre fordított nominális ráfordítások pedig megháromszorozódtak.

A megújult székházat Erdő Péter katolikus bíboros, Barna Sándor református püspök, valamint Oberlander Báruch főrabbi áldotta meg.

Almássy Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója előadásában arról beszélt, hogy a megújult irodaház korszerű infrastruktúrával és közösségi terekkel szolgálja az ökoszisztéma szereplőit.

Az épület egyik tervezője Hajós Alfréd, Magyarország első olimpiai bajnoka volt, aki építészként is maradandót alkotott. Villányi Jánossal közös munkája, az 1911-ben átadott épület a budapesti irodaházak között az első volt, és hosszú évekig a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének székházaként működött.
A hatszintes irodaház konferenciateremmel, számos irodával, tetszetős közösségi terekkel várja az itt szervezendő szakmai események, workshopok, szimpóziumok, kiállítások résztvevőit, akik ízelítőt kaphatnak a hazai kutatási eredmények legjavából.

A kormány 2020-ban határozott a műemlékvédett irodaház felújításáról, illetve a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogelődje, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága beköltözéséről az Alkotmány utca 29. szám alatti ingatlanba. A kormányhatározat 4,8 milliárd forintot rendelt a felújításhoz.

A HUN-REN központja eddig bérelt irodaházakban működött. Az összesen több mint 3600 négyzetméter alapterületű irodaházban csaknem 1500 négyzetméternyi irodarészen fog működni többi között a HUN-REN átalakulását segítő Transzformációs Projektiroda, a Vezetői és a Nemzetközi Kabinet, valamint a különböző főosztályok.