Dankó Pista nótaszerző neve ismerősen cseng minden magyar fülének még akkor is, ha többségünk legfeljebb annyit tud felidézni róla, hogy cigányzenész volt. Nevét nemcsak rádió, hanem bor és InterCity is viseli. Csornai és kapuvári fellépésének 130. évfordulóján érdemes megemlékezni róla, hiszen nótáival a magyar kultúra számára teremtett maradandó értéket.

Dankó István néven a szegedi tanyavilágba született 1858-ban. Édesapja megbecsült prímás volt Szegeden. Korán árvaságra jutott, és vályogvetőként is dolgozott, de a tehetséges fiú tizenöt évesen már saját zenekart vezetett. Karrierje Pósa Lajos költővel kötött barátsága révén indult be. Virtuóz ugyan nem lett, de kortársai beszámolói szerint szívéből jött a zene, amikor játszott. Első dalai Blaha Lujza előadása révén tették ismertté.

Az 1890-es években daltársulatával beutazta az országot. Ennek során, 1895. szeptember 16-án léptek fel Csornán, majd két nap múlva Kapuváron. A csornai fellépéséről így számolt be a sajtó: „Nem teketóriázik ő semmit. Nem kell neki se hosszú haj, se kotta, de cigányos sallang, cikornya se – hanem, ha barna hegedűjét odaszorítja az ő mélabús, barna képéhez, csak megered a vonója alól az a sok-sok édes, andalító dallam, melyet a magyar géniusz a lelkébe lehelt, s ő onnét vonójával kicsal. Dankó egész simán, nemes egyszerűséggel, de annál mélyebb érzéssel játszik. Rokonszenves, intelligens arca és szerény modora pedig mindenkit megnyer.”

A koncertnek volt még egy érdekessége is. A hangverseny végén Szente Lajos csornai ügyvéd Kálmán nevű kisfia elkérte Dankó Pista hegedűjét. A fiúcska alig látszott le a pódiumról, de bravúros játékával elkápráztatta az ámuló közönséget, mely Dankó Pistával együtt nagyon sokat tapsolt a kis művésznek.

Dankó Pista a Rábaközben is fellépett társulatával, és külföldre is eljutott. Megfordultak Oroszországban is. Egy anekdota szerint a cári udvarban adott koncertje után Miklós cárevics elismerése gyanánt a muzsikus ujjára húzta legszebb briliánsgyűrűjét. A többi vendég látva a jelenetet, rendre odament hozzá gratulálni, s Dankó mindegyik ujjára került egy-egy gyűrű. Miután megteltek a kezei, a következőt mondta egy sóhaj kíséretében: „Drága jó Istenem! Miért adtál nekünk csak tíz ujjat…?!"

Mintegy 400 önálló népies műdalt írt, a nevéhez fűződik többek közt az Az a szép, akinek a szeme kék, Eltörött a hegedűm, vagy az Egy cica, két cica.

Dalköltészetében gyakori motívum volt a rózsa, legalább ötven nótájának címében vagy szövegében megtalálható. Neki köszönhető, hogy a német daltársulatok népszerűsége háttérbe szorult. Szerzeményei országos slágerekké váltak, számos nagy színházi népszínművet az ő zenéje vitt sikerre.

A népies műzene egyetlen olyan alakja volt, akinek személyét több író és költő megörökítette. Ady Endre és Juhász Gyula verset írt hozzá, Móra Ferenc, Tömörkény István, Rákosi Viktor írásaiban is feltűnt, Gárdonyi Géza fia megírta regényes életrajzát. A nótakirály kalandos életéről 1940-ben készült film Jávor Pál főszereplésével.

Dankó Pista sztár volt a mai fogalmaink szerint, de sokszor nyomor volt a jussa. Vendéglőkben zenélve egy kisebb alföldi szőlőre való pénzt tudott összegyűjteni, de tüdőbaja egyre súlyosbodott. Befolyásos barátai kijártak neki egy gyógykezelést Olaszországban, de hiába. Hazatérve a betegágyánál a kor olyan kiválóságai látogatták, mint Jókai, Gárdonyi, Blaha Lujza, Feszty Árpád vagy Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter.

1903. március 29-én távozott az élők sorából. Temetésén Herczeg Ferenc, az írófejedelem mondott gyászbeszédet. A Budáról Pestre tartó gyászmenetben ötszáz cigány zendített rá a „Most van a nap lemenőben” kezdetű Dankó-dalra. Szegeden díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra. A Rábaközi Hírlap így méltatta: „Zseniális, egyszerű, mélabús arcú cigánymuzsikus, kinek teremtő lelke a dalköltészet legszebb virágaival szórta tele a magyar földet, fakadván az ő érző lelkéből mindaz a gyönyörűséges, hangulatos magyar nóta, melyeket szerelmes leányok, búsongó legények szerte énekelnek.”
A képen a kiskundorozsmai szélmalomnál látható szobra, forrás: Köztérkép.