Megérkezett az Európai Bíróság bejelentése a devizahitelesek ügyében. Nils Wahl, az Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Kásler-ügyben megállapította: a magyar Kúria vizsgálhatja az árfolyamrés kikötésének tisztességtelenségét. Ez a döntés azonban csak egy iránymutatás, az Európai Bíróság végleges döntése ezt követően, ennek alapján születik meg.

A főtanácsnoki jogi szakvélemény szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők - és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek.

A tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós irányelv előírja, hogy az eladóval vagy szolgáltatóval kötött szerződésekben szereplő tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztókra nézve. A szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, valamint az árnak vagy díjazásnak az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással való megfelelésére vonatkozó feltételt illetően az irányelv ugyanakkor előírja, hogy e feltételek tisztességtelen jellege nem vizsgálható, amennyiben ezek világosak és érthetőek.

Honnan indult?

Az ügy kiindulópontja egy 2008-as devizahitel-szerződés, amelyben Kásler Árpád azt kifogásolta, hogy az OTP nem tájékoztatta kellőképpen arról, hogy a szerződésben milyen árfolyamon tartja nyilván a devizát, és hogyan határozza meg a törlesztési árfolyamot. Az OTP Bank ugyanis úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. Ezzel szemben, a szerződés a törlesztőrészletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő.

Az ügyben eljáró Kúria a jogvitával kapcsolatban több kérdést is feltett az Európai Bíróságnak. Mindenekelőtt tudni szeretné, hogy az uniós jog szabályai lehetővé teszik-e számára, hogy a kölcsönszerződés az átváltási árfolyamokat meghatározó rendelkezéseinek a tisztességtelen jellegét vizsgálja. Emellett arra is kíváncsi, hogy a kérdéses szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása esetén a feltétel bíróságilag módosítható-e akként, hogy a törlesztőrészleteket is a deviza vételi árfolyamon kelljen számolni.