A Tocsik-ügy 1996-ban került nyilvánosságra, amikor az egyik hetilap megírta, hogy az ÁPV Rt. százmilliós nagyságrendű megbízási díjért alkalmazott külső szakértőt a volt belterületi földekért az önkormányzatoknak járó részesedés nagyságának lealkudására.Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tíz százalékos részesedést kapott abból az összegből, amelyet a helyhatóságok elengedtek, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől.
1997. november 27-én indult büntetőper a Fővárosi Bíróságon. Az ügyészség a perben Tocsik Mártát és Liszkai Pétert, az ÁPV Rt. vezető jogászát csalással, az ÁPV Rt. további négy vezetőjét hanyag kezeléssel, Boldvai Lászlót és Budai Györgyöt pedig befolyással üzérkedéssel vádolta.

Első fokon a Fővárosi Bíróság 1999-ben felmentette Tocsik Mártát, majd a Legfelsőbb Bíróság 2000-ben új eljárásra kötelezte. 2002-ben hűtlen kezelésért 4 év börtönre és 640 millió forintos vagyonelkobzásra ítélték, 2003-ban azonban a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak többsége alól, ugyanakkor magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forint pénzbírságra ítélte.

A polgári pert 2008 májusában elvesztette. A 804 milliós sikerdíjból 80 milliót tarthat meg a jogerős ítélet alapján, 562 milliót plusz áfa összeget vissza kell fizetnie.

A visszafizetés azonban kétséges, ugyanis az APEH már lefoglalta vagyontárgyai jelentős részét. Az ügyvédnő által vezetett ingatlanokkal foglalkozó cég szerepel az adóhatóság kiemelt adóslistáján is.

Annak idején a Tocsik-ügyben Horn Gyula akkori miniszterelnök vizsgálatot kért, leváltotta Suchman Tamás privatizációs minisztert; a kormány az ügy kapcsán történt jogsértések miatt visszavonta az ÁPV Rt. teljes igazgatóságának megbízatását és parlamenti vizsgálóbizottság is alakult.