Száz éve született Straub F. Brunó világhírű biokémikus, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnöke, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója. A centenárium alkalmából Szegeden, a Dóm téri Nemzeti Panteonban egykori pályatársai, tanítványai jelenlétében felavatták az iskolateremtő tudós mellszobrát, Rieger Tibor Magyar Örökség díjas művész alkotását.

A mellszobrot Dudits Dénes, az MTA rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke avatta fel. Straub F. Brunó emberi és tudósi nagyságát méltatva Pálinkás Józsefnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a gondolatait idézte: 'Straub F. Brunó kutatói pályájával igazolta, hogy a magyar tudomány világra szól. Nagyok mellett tudott naggyá válni. Megtestesítette és példázta az igazi tudóst. Műhelyt és intézetet teremtett. Megalapozó tudományos felfedezéseket tett, és hozzájárult az egyetemes tudás gazdagításához. Kiemelkedő tudós, tiszteletre méltó polgár, felelős vezető és valódi irányító szellem volt. Mindezt egy olyan században vitte véghez, amely nem kivételezett a legkiválóbbakkal sem. Ő azonban a tehetséget az emberrel együtt mérte meg.'

Straub F. Brunó kutatói pályafutását vázolva Dudits Dénes kiemelte, hogy a tudós rendkívüli tehetségét táplálta és támogatta az a környezet, amelyet Szent-Györgyi Albert laboratóriuma biztosított. Tudományos érdeklődése középpontjában a sejtlégzés kémiája, az izomműködés és az enzimek szerkezetének megismerése állt. Nevéhez fűződik a róla elnevezett 'sárga enzim', a Straub-diaforáz felfedezése, és ő írta le elsőként az egyik legfontosabb szerkezeti fehérjét, az aktint, amiért méltán kaphatott volna Nobel-díjat. Tudományos eredményeit 1948-ban és 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

Straub F. Brunó (1914-1996) életének meghatározó eseményei Szegedhez kötődnek. A Szegedi Tudományegyetemen tanult, majd 1933-ban Szent-Györgyi Albert munkatársa lett. 1941-től az egyetem magántanára lett. 1945-ben nevezték ki az Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezetőjének, majd 1949-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Orvosi Vegytani Tanszékének vezetését bízták rá. 1960-1978 között az MTA Enzimológiai Intézetének igazgatói tisztét is betöltötte, amely az időközben létrejött SZBK részévé vált. 1971-1977 között a Szegedi Biológiai Intézet főigazgatója volt. 1946-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1949-ben rendes tagjává. Straub F. Brunó jelentős szerepet játszott a tudománypolitikában is: 1967-1973, majd 1985-1988 között a Magyar Tudományos Akadémia alelnöki tisztét töltötte be.

Ormos Pál , az MTA rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy Straub F. Brunó tudományos eredményeivel, tudományszervező tevékenységével, közéleti szerepvállalásával egyaránt lényegesen hozzájárult Szeged, de egész Magyarország fejlődéséhez, nemzetközi tekintélyéhez. Döntő szerepe volt a modern biológiai kutatás fellegvárának, az 1971-ben Szegeden megalakult MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontnak a létrehozásában, amelynek indulásától 1977-ig főigazgatója is volt.

A mellszobor avatásán jelen volt Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő és Szabó Gábor, az MTA rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem rektora.