hogy megoldás szülessen az ír-északír határellenőrzés problémájára.

Jeremy Hunt, a kormányzó Konzervatív Párt és a kormány éléről távozó Theresa May utódlásáért folyó versengés egyik résztvevője a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: ha az európai vezetőket megkeresi "egy olyan brit miniszterelnök, akivel hajlandók tárgyalni", és ötleteket terjeszt eléjük az ír határprobléma megoldására, akkor "hajlandók lennének a csomag újratárgyalására".

Az Európai Bizottság többször is hatozottan leszögezte, hogy nem lehetséges a kilépési egyezségről folytatott tárgyalások újraindítása, és több uniós vezető is ilyen értelmű nyilatkozatokat tett.

Arra a kérdésre, hogy Emmanuel Macron francia elnök vagy Angela Merkel német kancellár kifejezte-e neki valaha is készségét a kilépési megállapodás újból megnyitására, a brit külügyminiszter a vasárnapi BBC-műsorban úgy fogalmazott: a két vezető politikus hajlandó lenne "szemügyre venni a csomag egészét", különösen azt, hogy a csomagnak a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszerrel foglalkozó részét nem lehetne-e a jelenleginél sokkal részletesebbé tenni.

Jeremy Hunt szerint ezzel el lehetne érni, hogy ne legyen szükség az ír-északír határkérdésben problémát okozó tartalékmegoldásra.

Az EU-val May kormánya által novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást és a jövőbeni kapcsolatrendszert egyelőre vázlatosan körvonalazó 26 oldalas politikai nyilatkozatot a londoni alsóház eddig háromszor visszautasította.

A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.

E tartalékmegoldás (backstop) célja az, hogy ebben az esetben se kelljen visszaállítani a rendezési folyamat egyik fő vívmányaként felszámolt ellenőrzést Írország és Észak-Írország 499 kilométeres, jelenleg gyakorlatilag semmiféle fizikai formában nem létező határán, amely a Brexit után az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

Leo Varadkar ír miniszterelnök az RTÉ ír közszolgálati rádiónak a hétvégén kijelentette: a backstop-mechanizmus nélkül nem képzelhető el Brexit-megállapodás, e záradék eltávolítása az egyezményből egyenlő lenne a megállapodás nélküli Brexittel.

Varadkar szerint a backstop-megoldás a jogilag kötelező garancia arra, hogy Írország és Észak-Írország között soha ne legyen ismét fizikai határellenőrzés.

Jeremy Hunt a vasárnapi BBC-interjúban utalást tett arra, hogy miniszterelnökké választása esetén nem kötelezné el magát "bármilyen áron" a Brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapjának tartása mellett. Bírálta a vezetőválasztási verseny éllovasát, Boris Johnson volt külügyminisztert, aki a kampányban leszögezte, hogy ha ő lesz az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen kilép az EU-ból, akár lesz addig elfogadott Brexit-megállapodás, akár nem.

Hunt szerint Johnson ezzel az álláspontjával gyakorlatilag a megállapodás nélküli, rendezetlen Brexit vagy előrehozott parlamenti választások felé indítaná el az országot.

A vezetőválasztási folyamat csütörtökön tartott első frakciószavazásán Boris Johnson végzett az első helyen: a 313 fős tory frakcióból 114-en szavaztak rá. Hunt a második helyre került 43 frakciószavazattal.

A pártvezetői tisztségért tízen indultak. Az első fordulóban hárman kiestek, egy jelölt pedig visszalépett, így hatan vesznek részt a kedden esedékes második szavazási körben.

A menetrend szerint jövő csütörtökre már csak két jelölt marad versenyben, és közülük - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lap megbízásából elvégzett friss felmérésében kimutatta, hogy a brit választók 47 százaléka szerint Boris Johnson miniszterelnökként meg tudná nyerni a következő parlamenti választást; Jeremy Huntról csak 15 százalék gondolja ugyanezt.

Johnsont ugyanakkor a relatív többség megosztó személyiségnek tartja: a megkérdezettek 48 százaléka szerint a volt külügyminiszter nem tudná egységbe terelni a Brexit ügyében megosztott országot.