Hírek
2014. Február 08. 05:00, szombat |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Hervis-ügy: 'az EB döntését érdemes komolyan venni'

A napokban egymással ellentétes álláspontok láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bíróság február 5-i döntése (C 385/12) alapján diszkriminatív-e a bolti kiskereskedelemre kivetett magyar különadó. Szmicsek Sándor, a MAZARS könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat adópartnere szerint az EB döntését érdemes komolyan venni, hiszen jó eséllyel komoly, a költségvetést is érintő következményei lehetnek.
Mi történt?
Az ügy hátterében egy 2010-ben először kivetett, és 2012. év végéig érvényben lévő különadó áll, ahol az adó alapja az árbevétel volt. A fizetendő adót úgy kellett meghatározni, hogy az egy vállalatcsoporthoz tartozó kapcsolt vállalkozások adóköteles tevékenységből (jelen esetben bolti kiskereskedelemből) származó árbevételét összesíteni kellett, azaz a Magyarországon elért összesített árbevétel döntötte el az adókötelezettséget és az alkalmazandó adókulcsot is.
Az adó mértéke az árbevételtől függően erősen progresszív volt: míg az alsó sávban, 500 millió és 30 milliárd forint közé eső árbevétel esetén az adóalap 0,1 százaléka, addig a felső sávban, az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 százalék.
A Spar Csoporthoz tartozó Hervis Sport- és Divatkereskedelmi Kft. véleménye szerint a szabályozás kifejezetten hátrányosan érintette az olyan magyar vállalkozásokat, amelyek nemzetközi vállalatcsoporthoz tartoztak, tekintettel arra, hogy ha a vállalatcsoport teljes magyarországi árbevételét alapul véve szükséges meghatározni az adóalapot és a fizetendő adó mértékét, az erősen progresszív adómérték következtében az ilyen vállalkozásoknak jóval magasabb adóteherrel kell számolniuk, mint a nem vállalatcsoportba tartozó boltoknak.
A Hervis Kft. a keresetében arra hivatkozott, hogy egy ilyen szabályozás több alapvető Európai Uniós szabadságjogot sért, mint például a letelepedés és a szolgáltatások szabadságát, vagy a tőke szabad mozgásának elvét.
Ki örülhet?
A felek azért értelmezik másként a történteket, mert az Európai Bíróság részben elutasította a Hervis álláspontját. Kimondta ugyanis, hogy a rendelkezés nem sértette sem a letelepedés, sem a szolgáltatásnyújtás szabadságának, sem a tőke szabad mozgásának elvét. Ebben a tekintetben valóban úgy határozott tehát, hogy a szabályozás nem egyértelműen diszkriminatív. Azonban a bíróság kimondta azt is, hogy az Európai Unió egyenlő bánásmódra alkalmazandó szabályai nemcsak a társaságok székhelye alapján történő nyílt hátrányos megkülönböztetést tiltják, hanem a megkülönböztetés olyan rejtett formáit is, amelyek valamilyen módon mégis ugyanehhez az eredményhez vezetnek.
A vizsgált szabályozás pedig nyíltan nem teremt hátrányos megkülönböztetést, ugyanakkor mégis hátrányos helyzetbe hozhatja a vállalatcsoporthoz tartozó társaságokat azokkal szemben, akik nem tartoznak ilyen csoportokhoz, mégpedig két okból: egyrészt az erősen progresszív adómérték miatt. Másrészt pedig azért, mivel az adó alapja nem az egyes vállalkozások által elért tényleges árbevétel, hanem a csoporthoz kapcsolt valamennyi társaság összevont árbevétele; ezek következtében a szabályozás hátrányosan érintheti a nemzetközi vállalatok magyar leányvállalatait.
Hogy valóban hátrányosan érinti-e ezeket a cégeket a szabályozás, azt a hazai bíróságnak kell eldöntenie – az Európai Bíróság azon kikötése mellett, hogy ha a különadó legfelső sávjába tartozó adóalanyok többnyire ténylegesen más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai, akkor a bolti kiskereskedelmi különadó ellentétes az uniós előírásokkal.
„Magyarországon 100 milliárd forintot meghaladó árbevétel nehezen képzelhető el egy vállalatcsoporthoz sem tartozó vállalkozás esetében. Várakozásom szerint tehát be fog bizonyosodni, hogy leginkább a nemzetközi vállalatcsoportokat sújtotta ez a különadó. Az Európai Bíróság döntését ezért érdemes komolyan venni, hiszen komoly következményei lehetnek, amely a költségvetést egészen biztosan hátrányosan fogja érinteni, és ugyancsak jó kérdés lehet, hogy a hirtelen támadt hiányt vajon milyen intézkedésekkel igyekeznek majd pótolni” – foglalta össze Szmicsek Sándor.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Július 04. 09:00, péntek | Belföld
Orbán Viktor: az Európai Bizottság tévúton jár, ha azt gondolja, az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatá
Az Európai Bizottság tévúton jár, azt gondolja, hogy az emberek nélkül is meg lehet hozni egy egész Európa sorsát meghatározó fontos döntést, de téved, az ukrán uniós tagság nem fog megtörténni
2025. Július 03. 07:34, csütörtök | Belföld
Mávinform: hosszabb a menetidő a győri fővonalon
Késésekre kell számítani kedd délután a győri vasúti fővonalon, ahol egy műszaki hibás vonat okozott fennakadást.
2025. Július 03. 07:32, csütörtök | Belföld
Orbán Viktor: a kormány elfogadta a 3 százalékos otthonteremtési hitelprogramot
A kormány elfogadta a 3 százalékos otthonteremtési hitelprogramot, az új támogatást mindenki igénybe veheti, aki az első saját lakását vagy házát szeretné megvenni -
2025. Július 03. 07:31, csütörtök | Belföld
Szijjártó Péter: a határ a csillagos ég Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában
Az elmúlt hónapok során sikerült megteremteni az amerikai-magyar kapcsolatok új aranykorának stabil alapjait, Donald Trump elnök hivatalba lépése óta a barátság felváltotta a kioktatást, a vádaskodást és a megbélyegzést