Városlista
2021. január 27, szerda - Angelika

Hírek

2011. Október 14. 14:29, péntek | Kék hírek
Forrás: OrientPress

Húsz területen szigorodnak büntetőjogi törvények

Húsz területen szigorodnak büntetőjogi törvények

Újabb, a Büntető Törvénykönyvet érintő szigorításokról döntött a Kormány szerdai ülésén a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium javaslatára.

Húsz területen szigorodnak a jogszabályok, keményebben lesz büntethető a rossz minőségű termék forgalomba hozatala és az áru hamis megjelölése, ha azt jelentős mennyiségre vagy értékre követik el, szigorodik a számvitel rendjének megsértése, a szabadságvesztés büntetés végrehajtása során a fokozatváltás valamint az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazási feltételei, illetve a jövőben büntetendő lesz a harmadik országbeli állampolgárok jogellenes foglalkoztatása. A törvénymódosítások hamarosan az Országgyűlés elé kerülnek.


A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium törvénymódosítási javaslatait a tavaszi nemzeti konzultáció, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új Alaptörvény, az Európai Unió, valamint az Alkotmánybíróság határozatai alapján fogalmazta meg.

A Kormány a 2011. februárban meghirdetett nemzeti konzultáció eredményét figyelembe véve - akkor a válaszadók több mint 90%-a egyetértett abban, hogy az új magyar Alkotmány tegye lehetővé a bíróságok számára tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását a kiemelt súlyosságú bűncselekmények esetében - a 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvénybe beemelte azt az elvet, hogy tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. A jelenlegi javaslat konkrétan felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek esetében kizárható a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége.

Betiltaná a kormány, hogy elítélt bűnözők anyagi haszonszerzés céljából az elkövetett bűncselekményekről szóló nyilatkozataikkal pénzt keressenek. A jövőben az a személy, akit jogerősen elítélt a bíróság, az általa elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban - anyagi haszonszerzés céljából - a sajtónak nyilatkozik, azért pénzt nem kaphat, anyagi haszna nem lehet belőle, hiszen ezek a nyilatkozatok a sajtón keresztül sokakhoz eljutnak, ezáltal hírnévhez és pénzhez juttatva az elítéltet. Ezért a közérdek védelmében ezt a lépést szükséges megtenni és a már megtett, de ki nem fizetett nyilatkozatokért járó fizetség az államot illeti meg bírósági döntés alapján.

A magyar fogyasztókat megtévesztő, silány minőségű termékek forgalomba hozatalának visszaszorítása érdekében egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az, aki jelentős mennyiségű vagy értékű rossz minőségű terméket hoz forgalomba. A Javaslat az áru hamis megjelölése és a rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűncselekményeknél minősített esetként beiktatja a jelentős mennyiségre vagy értékre történő elkövetést, figyelemmel arra, hogy az e cselekményekkel érintett áruk egyre nagyobb számban vannak jelen a feketepiacon, illetve a hamis és rossz minőségű áruk forgalmazása egyre nagyobb veszélyt jelent a társadalomra.

Nem lesz már elég a kifogástalan magatartás ahhoz, hogy egy elítélt enyhébb végrehatási fokozatba legyen helyezhető. A Kormány úgy módosítaná az erre vonatkozó szabályozást, hogy nem elég önmagában a kifogástalan magatartás, hanem a társadalomba való beilleszkedési készséget is figyelembe veszik majd, amikor a büntetés enyhébb végrehatási fokozatba helyezésről döntenek. (például ilyen a sértettnek okozott kár megtérítése, ha addig arra még nem került sor, vagy az elítéltek öntevékeny szervezetében való részvétel). Az eddigi szabályozás ugyanis nem kívánta meg az elítélttől azt, hogy a büntetés letöltése során bármit is tegyen a társadalomba való beilleszkedése érdekében. A fokozatváltás szabályai nem voltak részleteiben kidolgozottak, ezért elegendő volt a kifogástalan magatartáshoz, ha az elítéltet nem részesítették fenyítésben. A tervezet az enyhébb végrehajtási szabályokhoz hasonlóan részletesen kidolgozza a feltételrendszert, egyrészt, hogy milyen pozitív magatartás tanúsítása eredményezheti, másrészt, hogy milyen feltételek bekövetkezése zárhatja ki az enyhébb végrehajtási fokozat kijelölését.

A büntetés végrehajtásáról szóló jogszabály módosításában a Kormány kimondaná, hogy az elítéltet munkavégzési kötelezettség terheli. Ugyanakkor az emberi jogi, gyermekvédelmi szempontokra figyelemmel azt is rögzíteni kell, hogy kiket nem terhel munkavégzési kötelezettség. A Kormány rögzíti továbbá a jelenlegi munkáltatási rendszer összetevőit: a költségvetési keretek közötti, büntetés-végrehajtási intézet által történő, illetve a büntetés-végrehajtás vagyonkezelésében lévő, e célra alapított gazdasági társaságoknál történő foglalkoztatást.

Kevésbé lesz elnéző az állam a harmadik országbeli állampolgárok illegális foglalkoztatásával szemben. A Büntető Törvénykönyvbe az új tényállás bevezetésére egy európai uniós irányelv átültetése alapján kerül sor „Harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatása” elnevezéssel, amely szerint a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén büntetendő lesz az, aki a törvényben meghatározott megfelelő engedély nélkül harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat.

A Kormány nemzetközi ajánlások alapján szigorítja az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimumát három év helyett öt évben határozza meg. Az el nem évülő bűncselekmények körét kiterjeszti az emberölés minden súlyosabban minősülő esetére (a tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésre is).

Öt évig terjedő, de minősített esetben akár 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető lesz az az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.

Újabb, a korrupciót visszaszorító döntés is született. Az Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja Magyarország országértékelésében megfogalmazott ajánlásaira tekintettel a Kormány döntött róla, hogy a vesztegetési cselekmények felderítésében a hatóságokkal érdemben együttműködő elkövetőkkel szemben a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget. Így nem lesz automatikus az enyhítés, alkalmazásának mértéke a bíróság döntésétől függ, és így megfelelő mozgásteret biztosít a bíróság számára az egyedi körülmények mérlegelésére.

A Kormány döntött arról is, hogy a Büntető Törvénykönyvön belül a „Befolyás vásárlása” alcímmel megteremti az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét. Ez szintén az Európai Tanács Korrupció elleni Büntetőjogi Egyezményének, illetve Európa Tanács Korrupció elleni Államok Csoportja ajánlásának megfelelő intézkedés.

A fogyatékkal élők helyzetének megkönnyítése és a méltánytalan helyzet kiküszöbölése a célja annak a javaslatnak, hogy a jövőben a fogyatékkal élő sértettek is térítésmentesen jogosultak tolmács igénybevételére a büntetőeljárás során, a költségeket az állam viseli.

A Kormány pontosítja az ingatlan lefoglalására vonatkozó szabályokat is, és egyértelművé teszi, hogy az ingatlan zár alá vételét kell elrendelni, amennyiben az ingatlan elkobzásának van helye.

Az EU normáknak megfelelően módosul a fogvatartottak választójoga, a fogvatartott csak akkor lesz kizárva a választójog gyakorlásából, ha őt a bíróság jogerősen eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta az Egyesült Királyságot és Ausztriát amiatt, hogy a fogvatartottak nagy részének szavazását törvényeik nem teszik lehetővé. Mivel a szabályozás hasonló volt Magyarországon is, ezért szükség van a módosításra.

Az elmúlt másfél évben nem ez az első eset, hogy módosul a Btk. Az Országgyűlés tavaly szigorította már a Büntető Törvénykönyvet az egyenruhás bűnözés megfékezése ellen, a nemzeti adatvagyon védelme érdekében, a táppénzcsalások elleni határozott fellépés miatt, és börtön járhat a jóléti juttatásokkal visszaélőknek is. 2010 nyarán életbe lépett a „három csapás törvény” és visszaállították a középmértékes büntetést. Büntethetővé vált a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek tagadása, a sporthuliganizmus, és hamarosan elfogadja az Országgyűlés az uzsorázás szigorúbb büntetését is-tudatta a KIM.

OrientPress Hírügynökség

Ezek érdekelhetnek még

2021. Január 26. 14:02, kedd | Kék hírek

Három férfi kirabolt egy nőt Budapesten

Három férfi kirabolt egy középkorú nőt múlt hétfőn Budapest VII. kerületében, a Rózsák terén. Az elkövetőket azonosították, kettőt közülük elfogtak - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság kedden a police.hu oldalon.

2021. Január 26. 06:29, kedd | Kék hírek

Több ezer telefonhívással zaklatta volt barátját egy fiatal férfi

Féltékenységből és haragból több ezer telefonhívással zaklatta volt barátját és a hozzátartozóit egy 23 éves férfi, akit emiatt pénzbüntetésre és közérdekű munkára ítélt a bíróság

2021. Január 25. 14:09, hétfő | Kék hírek

Csaknem háromszáz határsértő ellen intézkedtek

288 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök és katonák péntektől vasárnapig - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság hétfőn az MTI-t.

2021. Január 24. 14:27, vasárnap | Kék hírek

Régészeti leletekkel bukott le egy szerb férfi

Orgazdaság miatt vádemelést javasol a rendőrség egy szerb férfi ellen, aki a gyanú szerint mintegy nyolc és fél millió forint értékű régészeti leletet akart Magyarországon keresztül Nyugat-Európába vinni