Belendült a magyar agrártermelés: az elmúlt években 73 százalékkal bővült a mezőgazdaságból származó nettó vállalkozási jövedelem, tavaly pedig kiugró, 15 százalékos szintet ért el a beruházási arány - mondta el Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a Rádió Orient műsorában.

'2010-ben a mezőgazdaságban a következő kihívásokkal kellett szembe nézni: méltatlanul elhanyagolt volt a kis- és középvállalkozások, a családi gazdaságok helyzete. Ennek megoldására támogatási rendszert kellett kidolgozni. Magasabb foglalkoztatási arányt elérni ebben az ágazatban. A hazai termékek arányát növelni a hazai áruházláncokban és a családok asztalain. A fogyasztók és termelők számára közvetlen értékesítési csatornákat létrehozni. És végül, de nem utolsósorban megerősíteni a versenyképességünket' – mondta az indulásról a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára.

Az elmúlt három évben a nyersanyagexport jelentősen csökkent, de a késztermékek exportja jelentősen növekszik. Feldman szerint kormányzati cél volt hozzáadott értéket termelni és magasabb feldolgozottsági fokot elérni, mert ez munkahelyteremtő és jövedelemnövelő hatást is generál. '2012 és 13-ban minden eddiginél nagyobb exportteljesítményt ért el a magyar mezőgazdaság, 8 milliárd eurónyi értéket vittünk ki az országból, úgy, hogy az import mértéke nem változott. 2012-13-ban ez 3 és fél milliárd eurónyi külkereskedelmi többletet produkált'- sorolta az elért eredményeket Feldman Zsolt, aki szerint az elmúlt években 73 százalékkal nőtt a gazdálkodók nettó vállalkozói 73 jövedelme, az agrárszektorban pedig magas, 15 százalékos beruházási arányt tapasztaltak.

Az agráriumot a belső piac visszahódítása is erősíti: hazai fogyasztást erősítő kampányok, az agrártárca a termelőket is ösztönözni próbálta - hangsúlyozta Feldman Zsolt. Erre jó példa a szerinte a sertéságazatban elindult reform, amivel az uniós csatlakozás óta erősen megcsappan állományt is igyekeztek bővíteni. Bár Magyarországnak jó esélye lenne rá, hogy az Európai Unió kiemelkedő sertéstenyésztőjévé váljon, ma a német ár a meghatározó az élő sertés vásárlás terén -utóbbi pedig tesz különbséget a minőségben. Épp ezért egy árban is elismert védjegy létrehozására volt szükség, a Minőségi Magyar Sertéshús -márkázás bizonyítja, hogy a húsadó disznó gabonán, antibiotikum-mentesen nevelkedett, megfelelő körülmények között tartottál, így a jobb minőséggel ár-érték arányban is jobban jár a vásárló.

Hogy a magas áfamérték se okozzon versenyképességi problémákat, 2014. január 1-én 27 százalékról 5 százalékra csökkent az élő és félsertés forgalmi adója. Ezektől az intézkedésektől a hazai élő sertés iránti növekvő keresletet és kevesebb importsertés érkezését várják - tette hozzá Feldman Zsolt.

A tudatos vásárlás kialakításának másik módja az értékek megmutatása, az azokhoz való hozzászoktatás, ahogy ez az iskolatej- és az iskolagyümölcs- programban történik. Az EU-s és hazai finanszírozású iskolatej programban 250 ezer gyerek, az iskolagyümölcs programban több, mint 500 ezer gyerek és 2000 iskola vesz részt - a leghátrányosabb helyzetű településeken 100 százalékos támogatottsággal. Ez több szempontból fontos. Egyrészt a gyerekek a jövő fogyasztói, fontos megismertetni velük a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozást, másrészt ez a helyi termelőknek biztosít felvevőpiacot, minimalizálva a szállítás költségeit- mondta az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár.