2012 januárjában, a felsőoktatási törvény 2011 decemberi módosítása után a kormány kiadta a 2012/2013-as tanévre felvehető felsőoktatási keretszámokat. Ebből kiderül, hogy jelentősen csökken az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban.
A tavaly meghatározott 53.500-as keretszámhoz képest 2012-ben 33.927 fő felsőoktatási tanulmányait támogatja az állam száz százalékban, 15.500 fő pedig részösztöndíjas lehet, vagyis tanulmányaikat csak 50 százalékban támogatják. Aki egyik kategóriába sem kerül bele, az élhet a Diákhitel 2. lehetőségével- mondta Hoffmann Rózsa államtitkár a sajtótájékoztatóján.
Jelentősen csökkentették a társadalomtudományi szakokra felvehető állami támogatott keretszámokat, a jogász és gazdaságtudományi szakterületen a felsőoktatás vezetőit is megdöbbentő brutális csökkenésről döntöttek. A korábbi 800 helyett jogi karon csak 100, a korábbi 4900 gazdaságtudományi szakon csak 250 (!) államilag támogatott helyet hagytak meg.

Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetni?- kérdezte a szociális népszavazásnak nevezett politikai akciójában a FIDESZ az általa kezdeményezett 2008-as népszavazás egyik kérdésében. A népszavazáson résztvevők 82,22%-ban igennel feleltek erre a kérdésre.
Hogy számol el a kormány a 3.309.616 igennel szavazó választópolgárnak?
Ennél is nagyobb kérdés, hogy megteheti-e egy kormány, hogy ilyen mértékben tegye kockára a 18 évesek jövőjét?
Február 15-én be kell adni a felsőoktatási jelentkezési lapokat, de január 14-én még senki nem tudja, hogy hol indulnak államilag támogatott szakok, és milyen keretszámokkal. Az életük egyik legmeghatározóbb döntésére készülő 18 évesek és szüleik közül sokan az álmaikkal együtt dobhatják kukába az egy hónapja 1995 forintért megvásárolt 868 oldalas „Felsőoktatási felvételi tájékoztató”-t, mert az abban leírtak ma már érvénytelenek.
Hogy gondolja a kormány, hogy az a középiskolás, aki tudatosan készült egy pályára, középiskolában mondjuk magyar, történelem, angol vagy egyéb humán faktot választott, az most az utolsó hónapban eldönti, hogy mégis inkább mérnöknek jelentkezik, mert azon a területen magasabbak a keretszámok?
Ha a kormány szerint az ország (és Európa) legnagyobb problémája az eladósodás, akkor miért tekinti az államtitkár és a miniszterelnök megoldásnak a jelentősen megemelt Diákhitel felvételét? A magasabb hitelt lehet, hogy sokan életük végéig nem tudják letörleszteni.
A statisztikák szerint nem igaz, hogy Magyarországon a túl sok a diplomás, a fejlett országoktól még mindig el vagyunk maradva, és a diploma hiánya rontja az álláskeresés lehetőségeit is. Ugyan a diploma nem garancia az állásra, de a diplomások még mindig könnyebben helyezkednek el, mint a diploma nélküliek. Magyarországon ezután annak lesz diplomája, és utána állása, aki meg tudja fizetni?
A most érettségizők a következő választáson először járulhatnak az urnákhoz, és alighanem nem felejtenek.