Városlista
2024. február 28, szerda - Elemér

Hírek

2023. December 03. 19:00, vasárnap | Helyi
Forrás: HVG

Lesújtó képet mutat a hazai hulladékgazdálkodás, a rendszer elfuserált, az adatok kiábrándítóak

Lesújtó képet mutat a hazai hulladékgazdálkodás, a rendszer elfuserált, az adatok kiábrándítóak

A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről alig tudunk valamit.

Papíron jól festenek a hulladékgazdálkodás Mohu által közzétett számai, de valójában óriási a visszaesés a múlt évhez képest. A kormány kisebb újrahasznosítást vállalna az EU felé. A januárban induló kötelező visszaváltási rendszerről pedig alig tudnak valamit a cégek.- írta a HVG

Mindent megtesz a magyar kormány, hogy a Mol Nyrt. a lehető legnagyobb pénzt vehesse ki a 35 évre elnyert hulladékkoncesszióból. A múlt héten újabb gesztust gyakorolt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Eddig csökkentette az állam által a Mol-leány Mohu Zrt.-nek – az úgynevezett indokolt költségek fedezeteként – fizetendő támogatást, ha a cégnek és alvállalkozóinak a hatósági díjakon kívül egyéb bevételük is volt. Ezt most egy tollvonással megszüntették, a módosítás nyomán ezek a bevételek már nem kisebbítik az állami fizetnivalót.

Holott korábban úgy határozták meg a kiterjesztett gyártói felelősség elve alapján beszedett úgynevezett EPR-díjakat, hogy az eddig kifejezetten magas arányban újrahasznosított hulladéktípusoknál drasztikus drágulás történt a korábbi környezetvédelmi termékdíjhoz képest. A környezetszennyező termékek után fizetendő EPR-díjakat a Mohu szedi be, amely ebből kizárólag a körforgásos hulladékgazdálkodás költségeit állhatja – de mivel a lakossági rendszer továbbra is masszívan veszteséges, gyakorlatilag ebből pótolja a hiányzó évi 40-50 milliárd forintot. Ez a megoldás azonban sérti az uniós jogot.

További bevételt termel majd a koncesszornak a kötelező visszaváltási rendszer (DRS). A gyártók befizetik az italcsomagolások utáni 50 forintokat a Mohu számlájára, utóbbi pedig ebből kompenzálja az élelmiszerüzleteket, amelyekben a fogyasztók visszaváltják a flakonokat.

A gyártók jelenleg sötétben tapogatóznak, hiszen bár a DRS 2024. január 1-jén indul, az általuk fizetendő csatlakozási és szolgáltatási díjakat még nem árulta el az Energiaügyi Minisztérium. Ennek hiányában azt sem lehet kiszámítani, hogy a DRS-díjak összességében magasabbak lesznek-e az EPR-díjnál – értékelt az Andersen Adótanácsadó Zrt.

Márpedig borítékolhatóan nem minden betétdíjas termék kerül majd vissza a körforgásba, Szlovákiában például a rendszer bevezetése utáni első évben 70 százalékos volt a visszaváltási arány. A Mohu számításai szerint Magyarországon évente 3,6 milliárd italcsomagolás kerül forgalomba, ez összesen 180 milliárd forint körüli értéket képvisel. 70 százalékos visszaváltási arány mellett ebből 54 milliárd forint maradna a cég zsebében. Egy jól működő rendszerben ez az arány elérheti a 90 százalékot, de még az is 18 milliárd forintos extraprofitot jelent a Mohu számára.

Felelősséget viszont nem igazán kell vállalnia a társaságnak az elvégzett munka minőségéért. Már a 35 éves koncesszió indulása előtt tudható volt, hogy a Mohu nem rendelkezik a koncessziós szerződéshez szükséges engedélyekkel. Júniusban, a rendszer július 1-jei indulása előtt a kormány egy rendelettel sietett a segítségére: elég, ha az alvállalkozóknak megvannak a megfelelő dokumentumaik.

Az országos hulladékkoncesszióra a hivatalos indoklás szerint a hasznosítási célértékeknek az EU által elvárt emelése miatt van szükség. A települési hulladék újrafeldolgozási aránya például a 40 százalékot sem éri el, miközben a kormány 2025-re 55, 2030-ra 60 százalékos arányt vállalt. A műanyagok ügyében Brüsszel különösen szigorú: a tagállamoknak az újra fel nem dolgozott műanyaghulladék után tonnánként 800 eurós (mintegy 300 ezer forintos) „büntetést” kell fizetniük. Magyarország 2022-ben 75 milliárd forintot fizetett be ezen a jogcímen; arról a kormány és a Mohu is hallgat, hogy a koncesszió elindulása után kinek kell állnia a cechet.

A koncesszió elindulása utáni első két hónapban (július–augusztusban) azonban tovább zuhant az intézményi hulladékbegyűjtési arány. Bár a Mohu optimista, az energiaügyi tárca olyan beadványon dolgozik, amely az elvárt hasznosítási arányokra 5 százalékpontos könnyítést kérne az EU-tól. Ez gyakorlatilag a nyílt beismerése annak, hogy komoly problémák vannak a koncessziós rendszerrel.

Az adatok önmagukért beszélnek. A 2022-es arányoknál júliusban 82, augusztusban 42 százalékkal kevesebb hulladékot hasznosítottak Magyarországon, két hónap alatt 108 ezer tonnányi hulladék tűnt el a rendszerből – írta korábban a G7.

Még lesújtóbb a kép, ha az idei év első felének havi átlagát hasonlítjuk össze a július–augusztusi adatokkal. A legnagyobb kudarc a veszélyes hulladéknak számító akkumulátor visszagyűjtésének zuhanása: a július–augusztusi arány alig több mint 6 százaléka volt a 2022-es átlagnak. A Mohu adatai szerint két hónap alatt 250 tonna akkumulátorhulladékot gyűjtöttek be, míg tavaly átlagban havi 2000 tonnát.

A fennmaradó mennyiség egy részét külföldre viszik, ahol drágábban lehet értékesíteni, mert a magyar koncesszor csak mélyen a piaci ár alatt hajlandó felvásárolni. Rosszabb esetben azonban a használt áramforrás kommunális lerakókban vagy az erdőszélen végzi, súlyosan károsítva a környezetet.

A visszaesés másik oka lehet, hogy idén nyárig 560 engedélyes fémkereskedő működött Magyarországon, ezek 90 százaléka akkumulátorokat is gyűjtött, július óta viszont a koncessziós fémtelepek száma 130-ra apadt, és ezek egy része nem is foglalkozik akkumulátorral – mondja Szlávik Mónika, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. A gyűjtőpontok megritkulása főként a kistelepülések lakóit érinti hátrányosan.

A koncesszió hatálya alá tartozó fémhulladékot a NAV adatai szerint július–augusztusban csupán 898 magánszemély adott le, ez a tavalyi átlag tizedénél is kevesebb.

A Mohu azzal védekezik, hogy az intézményi hulladék visszagyűjtési aránya folyamatosan nő: az augusztusban begyűjtött 46 ezer tonna több mint háromszorosa a júliusinak. Csakhogy ez a szám még mindig jóval elmarad a 2022-ben mért 84 ezer tonnás havi átlagtól. A koncesszor mégis bizakodó, szerintük „ebben az ütemben minden anyagáram hamarosan el fogja érni a 2022-es havi hasznosítási átlagot” – írják a HVG-nek küldött válaszukban.

Tény azonban, hogy az új rendszer indulása utáni első két hónapban az összes hulladékáramot tekintve a tervezett mennyiség 61 százalékát sikerült csak begyűjteni. Különösen siralmas az arány az ólom-, a fém- és az elektronikai hulladéknál.

A Mohu ugyan takarózhat azzal, hogy több hulladéktípusnál – mint például a papír, az üveg, a fa vagy az alkáli elem – túllépte a tervezett begyűjtési mennyiséget, csakhogy a tervek lényegesen elmaradtak a 2022-es tényadatoktól. Papírból például a koncesszió indulása óta havi 17 ezer tonnát gyűjtöttek be a havi 40 ezer tonnás tavalyi átlaggal szemben.

A Mohu Zrt. vezetése talán végre ráeszmélt, hogy a koncessziós hulladékgazdálkodási rendszert alapjaiban fuserálta el, noha több mint egy éve volt arra, hogy zökkenőmentesen oldja meg az átállást. Egy október közepi hulladékipari konferencián Rónavölgyi Endre értékesítési vezető elismerte: változtatni kell a stratégián, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni azokra a kis begyűjtőkre, akik nem feleltek meg a partneri feltételeknek, és a nagyobb szereplők sem hozták be őket alvállalkozónak. Emiatt könnyítenének a pályázati és a szerződéses feltételeken, fix díjakat és extra ösztönzőket kínálva a kisebbeknek.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Február 27. 16:00, kedd | Helyi

Figyeljünk a motoron! Figyeljünk a motorosokra!

A megyében februárban számos személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt motorkerékpárosok részvételével.

2024. Február 27. 13:00, kedd | Helyi

Az ismeretlen sofőr letörte a sorompó rúdját, majd elhajtott

A rendőrség a lakosság segítségét kéri.

2024. Február 27. 09:00, kedd | Helyi

Gardrób vásár Fetődön

Előzetes regisztráció szükséges.