A 31 négyzetkilométeres romvárost, amely egykoron több tízezer embernek szolgált otthonául, 2010-ben fedezték fel. A helyszínen több ezer építmény vár feltárásra. A parányi helyiség egy nagy komplexum része, falait a csillagjósok táblaként használták, amelyekre megfigyeléseiket jegyezték fel. Ezek a falak a legkorábbi maja asztronómiai feljegyzések, amelyek hatszáz évvel régebbiek, mint az eddig ismertek.

A csillagászati megfigyeléseknek kulcsszerepük volt a maja naptárban, amely az utóbbi időben azért került az érdeklődés homlokterébe, mivel egyesek a világvége bekövetkeztét jósolták belőle 2012 decemberére. A szakemberek szerint nincs ilyen jóslat, sőt a legújabb felfedezések épp az ellenkezőjét bizonyítják: a számítások több mint hatezer éves periódust ölelnek fel, amely jóval túlmutat 2012 decemberén.

„Miért végeztek volna ilyen számításokat, ha ez év végén bekövetkezik a világvége?” – tette fel a kérdést Anthony Aveni, a New York állambeli Colgate Egyetem kutatója, a maja csillagászat szakértője.

William Saturno, a Bostoni Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője szerint a maja asztronómusok azt vizsgálták, hogy miként fordul át egyik csillagászati ciklus a másikba. „A maja kalendárium évmilliókon, évmilliárdokon át folytatódik a jövőben” – jegyezte meg.

Az egyik falon holdfázisokon alapuló naptár van, amely egy 13 éves időszakot ölel fel. Körülbelül hat hónapos, hat holdciklust felölelő egységekre tagolódik, ezek mindegyike mellett valamelyik maja isten apró stilizált rajza látható. Nagy valószínűséggel azokat az isteneket szerepeltették, amelyek egy-egy időszak „felelősei” voltak.

Aveni szerint ezeknek a feljegyzéseknek az alapján voltak képesek az írnokok évekre előre megjósolni a holdtöltéket. A csillagászati eseményeknek szerepük volt a maja szertartásokban, az asztrológusok pedig segítségükkel jósolták meg, hogy milyen termés várható vagy mikor érdemes háborút indítani.

A többi falakon rajzokat, festményeket fedeztek fel. Ezek egyike trónon ülő, tollas fejdíszt viselő uralkodó portréja, akinek háta mögül egy fehér ruhás alak kandikál ki. Egy másik falon íróvesszőt tartó írnok látható. Ezek az első maja műalkotások, amelyeket ház falán fedeztek fel.

A helyiségnek kőből, nem pedig zsuppszalmából volt a mennyezete, ami egybevág azokkal a feltételezésekkel, hogy az írnokok magas pozíciót foglaltak el a maja társadalomban.

MTI / mno