Fogászati, szépészeti ellátások, idegsebészeti beavatkozások, balesetek, betegségek. Ki gondolta volna, hogy ezek mind mind az egészségturizmus velejárói? A Hungexpon megrendezésre kerülő Business Travel show keretében számos szakértő világított rá a hazai egészségipar potenciáljaira és eddig kevésbé ismert szegmenseire. Lássuk hát, miért is jó vendég a fogászati kezelésre érkező turista.

Október 17-18-án került megrendezésre a Business Travel Show a budapesti Hungexpo vásárközpont területén. A kiállításoknak és előadásoknak helyt adó rendezvény Egészségügy és Turizmus című szakmai konferenciáján számos, a maga területén kiemelkedő szakértő mondott beszédet. Az előadók a hazai egészség-és gyógyturizmus kiaknázatlan potenciáljaira hívták föl a figyelmet.

Hadházy Sándor az Országgyűlés Sport és Turizmusbizottságának tagja expozéjában rávilágított: a magyar lakosság egészségi állapota nem kielégítő, pedig egy egészséges nemzet jobban tud teljesíteni, egészségesen az ember jobban dolgozik. Hozzátette: az államigazgatásnak azon kell fáradoznia, hogy javuljon ez a negatív tendencia. Kiemelte: az egészség megőrzése kevesebbe kerül, mint a betegség gyógyítása. „Elkeserítő, hogy a felnőtt lakosság kevesebb mint 10 százaléka mozog rendszeresen, ezért a kormány eltökélt ennek megváltoztatásában” - mondta. „A SZÉP kártya nyújtotta lehetőségek pozitív hatása, már most látható. A külföldi vendégek 2011-ben 847 milliárd, a hazai lakosság pedig 268 milliárd forintot költött turizmusra” - tette hozzá.

Horváth Gergely a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese a cég céljai és feladatai mellett megemlítette azt is, hogy 2020 után az egészségturizmus lesz a fő utazási motiváció, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni erre a területre. Elmondta: tavaly a hazánkba érkező páciensek 83 százaléka fogászati kezelésekre látogatott el hozzánk, 10 százalékuk pedig a szépészeti szolgáltatásokat vette igénybe. „A vendégek azért látogattak el hozzánk, mert itt olcsóbban kapták meg a kezeléseket. A megkérdezettek 93 százaléka pedig visszajönne Magyarországra” - fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes.

Az Országos Idegtudományi Intézet főigazgatója arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az intézet 2011-ben Európában a harmadik legnagyobb idegsebészeti központ volt, ahol 109776 járó és 82344 fekvőbeteget láttak el. Nagy Zoltán szerint olyan modern technikákkal, újdonságokkal tudják kiszolgálni az ide érkező betegeket, melyek hatalmas vonzerővel bírnak. „Emellett ugyanazt a beavatkozást egytized áron kaphatják meg, mint külföldön.” - tette hozzá.

A Magyar Egészségügyi Turisztikai Tudományos Társaság elnöke arról beszélt, az egészség a mi felelősségünk és költségünk. „A magyar egészségügy nem lesz fenntartható, ha nem teszünk valamit” - fűzte hozzá. Kincses Gyula szerint hazánk nagyon jó pozíciókkal rendelkezik a fogászat és az esztétikai beavatkozások terén. „Sokszor hallani, hogy a fogászati ellátásra érkező turista nem jó vendég, mert olcsó szálláson lakik és nincs foga, ezért nem is eszik. Ez azonban nem így van, hiszen mindemellett rengeteg pénzt itthagy.” Kincses szerint Magyarország számára a kitörési pont az egészségipar és az egészségturizmus.

A számos előadás és újdonság mellett talán a legérdekesebb és a legkevésbé ismert témát Felkai Péter a hazai utazásorvostan kandidátusa ismertette. Felkai felhívta a figyelmet arra, hogy ma már a fertőző betegségek maximum 24 óra leforgása alatt a világ egyik pontjából a másikba átjuthatnak, a búvárkodás vagy a síelés pedig szintúgy – váratlan - egészségügyi problémákat vethet föl egy-egy utazás során. Ezekre pedig az utazásorvostannak fel kell készülnie.

Elmondta: a leggyakoribb utazás közbeni betegségek a belgyógyászati problémák, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. „Ma már nem elég a vakcinnáció, orvosi tanácsok kellenek” - emelte ki a szakember. „Ha valakinek külföldön van bokaficama, az nem olyan, mint itthon, amikor elintézi egy aszpirinnel és öt perc orvosi konzultációval. Külföldön ez felér egy tragédiával. Az utazóknak ezért tudniuk kell a lehetségesen felmerülő problémákról és bizonyos szintig tisztában kell lenniük az öngyógyítás alapelveivel.” - fejtette ki véleményét Felkai. Az orvos végül elmondta: ha valaki nem vesz részt utazás előtti tanácsadáson, legalább tájékozódjon. Az sem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mire jó az utasbiztosítás, a társadalombiztosítás vagy az EU-kártya. Nehogy meglepődjünk, ha borsos összegeket kérnek el tőlünk külföldön betegség esetén – zárta szavait az utazásorvostan kandidátusa.

A konferencia zárszavát Hadházy Sándor adta meg váratlan bejelentésével. Az Országgyűlés Sport és Turizmusbizottságának tagja bejelentette: kezdeményezni fogja, hogy az egészségügyi tárca hozzon létre egy olyan pénzügyi alapot, amivel az egészségturizmus fejlődését segíteni lehet. „Ezért kezességet és felelősséget vállalok” - tette hozzá.