Az élelmiszer-kiskereskedelembe évente 700−750 milliárd forint értékű fekete, áfacsalt termék kerülhet − derül ki a Napi Gazdaság számításából. A szegmensben a be nem fizetett áfa mennyisége több mint 200 milliárd forint lehet évente.

Ha ismernénk a feketekereskedelemből származó pontos számokat, már régen kommunikáltuk volna, lebontva az egyes területekre − mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki szerint nem jár messze a valóságtól az, aki ezermilliárd forintos nagyságrendűre becsüli a szektorban a csalók okozta kárt. Mindez alsó hangon számolt, hiszen a teljes feketegazdaságból származó jövedelmet a GDP 18-20 százalékára taksálják Magyarországon.

A kiskereskedelemben az utóbbi években jelent meg az iparszerű feketézés és áfacsalás, amit tovább erősít a magas áfa, jóllehet az áfacsalások kevésbé függnek a forgalmi adó mértékétől, az ismert módszerrel ugyanis lényegében mindegy, hogy 18 vagy 27 százalék a ráta. A csalók első körben tisztán jutnak a pénzhez, ráadásul nem fizetik be az “áfamentesített” termék termelői és nagykereskedelmi (viszonteladói) ára közötti különbség áfatartalmát sem. A kiskereskedelemben az élelmiszerpiac számít a legszennyezettebbnek, ezen belül is a magas hozzáadott értékű termékek, többek közt a hús vagy cukor. Gyártói vélemények szerint az élelmiszer-kategóriáktól függően 5−25 százalék között mozog a feketekereskedelem az élelmiszer-forgalomban. A KSH adatai alapján tavaly egész évben 3741 milliárd forint fordult meg ebben az árufőcsoportban, az eladott termékek beszerzési értéke (közvetlenül gyártótól, termelőtől, nagykereskedőtől, importőrtől) 2800-3000 milliárd forint körül mozoghat. A piaci konszenzus a feketézés nagyságát 25 százalékra teszi ezen a területen, ezzel számolva 700-750 milliárd forint nagyságú fekete áru kerülhet a “rendszerbe”, aminek az elcsalt áfaértéke 200 milliárd forint felett is lehet.