Ez volt az ötödik kínai dokkolás az űrben, korábban három automatikus és egy kézi irányítású összekapcsolódást hajtottak végre. A mostani háromtagú legénység küldetésének céljai között szerepel, hogy az automatikus "kikötés" után egy kézi dokkolást is elvégezzenek.
A Sencsou 10-et kedden állították pályára az északnyugat-kínai Kanszu tartományban lévő űrközpontból. A dokkolás a Föld körül 620 napja keringő űrállomásmodul megközelítésétől számítva több mint két órán át tartott. A Tienkung-1 még három hónapig marad szolgálatban.
Az irányítási központ tájékoztatása szerint a három űrhajós - két férfi és egy nő - az űrállomáson különböző tudományos, műszaki kísérleteket fog végezni. Az űrben töltött 15 nap programjába egy tanórát is beiktatnak: az űrbéli katedráról élő, szemléltető oktatást tart a Földön figyelő diákoknak a 33 éves Vang Jan-ping, a csapat női tagja.
Kína a harmadik ország az Egyesült Államok és Oroszország mellett, amely rendelkezik azzal a technológiával és szaktudással, amely lehetővé teszi az űrbéli találkozások és dokkolási eljárások végrehajtását, valamint azt, hogy egy űrben keringő eszközre embert és eszközöket juttassanak.
Az űrhajósok mostani küldetése a kínai űrprogram második szakaszának része. A harmadik szakaszban épül majd meg a Tienkung-2 és a Tienkung-3 űrlaboratórium, és a tervek szerint 2020 körül kezdheti meg működését Kína első - 60 tonnásra tervezett - űrállomása. A távolabbi célok között egy Hold-expedíció is szerepel.