A kormány elhalasztja az életpályamodell részeként beígért 2013-as tanári bérfejlesztést - a pedagógus szakszervezetek válaszként sztrájkbizottságokat állítanának fel. A Rádió Orient műsorában Galló Istvánné beszélt a közoktatási reform problémás elemeiről, a béremelés szükségéről és az uniformizált oktatás hosszú távú következményeiről. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke átgondoltabb lépéseket, hosszabb átállási időt, és objektív szempontok meghatározását kérte - különben teljes káosz jöhet a közoktatásban, aminek a diákok látják kárát.

Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége először a közoktatási rendszer 4 nagy pillérének átalakítását mutatta be. „Az önkormányzati fenntartás államivá válása, a kétcsatornás finanszírozás, a központi kerettanterv új tartalmi szabályozása és a pedagógusi munkateher növekedése egyszerre túl nagy változást okoz. A reformok fenekestül felforgatják a közoktatási rendszert. A kaotikus helyzet kárát a gyerek fogja érezni” - ismertette a PSZ állásfoglalását.

Az új jogszabály értelmében a háromezer fő alatti települések oktatási intézményei az óvodák kivételével állami irányítás és működtetés alá kerülnek. A nagyobb városokban megoszlik a finanszírozás: az üzemeltetési költségeket az önkormányzat állja, míg az irányítás állami kézbe, a járási tankerületekhez kerül. „A kétcsatornás finanszírozás összhangja kérdéses. Emellett a 100 százalékos fel nem töltött intézmények összevonására vagy bezárására is sor kerül. Ez azért problémás, mert az iskola megszűnésével nemcsak az oktatás helyszíne, hanem a település egy szerves közösségi tere tűnik el” - emelte ki a vendég.

„Az új nemzeti kerettanterv és az egységes központi tankönyvek bevezetése uniformizálja az oktatást, korlátozza a pedagógusok szakmai autonómiáját” - hangsúlyozta az elnök. Hozzátette, az új rendszer növeli az esélyegyenlőséget, ennek ellenére akadályozza az eddig sikeres egyénre szabott tanulmányi előrehaladást.

A központosítás negatív hatása csak több év múlva jelentkezik – emelte ki a közigazgatási rádió vendége. Galló Istvánné elmondta, nagyobb átgondolást igényelne az iskolarendszer teljes reformja. „A jelenlegi helyzetben sokkal több időt tölt a tanár a gyerek képességinek fejlesztésével, az önálló tanulással. Az elmúlt évek nemzetközi mérései azt mutatják, hogy a magyar iskolarendszer nem olyan rossz” - jelentette ki.

A kormányzat biztatása ellenére továbbra is elmarad a pedagógus társadalom erkölcsi elismerése, a szakma presztízsének megerősítése. A közszférában 2008 óta nem volt keresetnövelés, ennek ellenére a munkaterhek növekednek. „A pedagógusok felháborodása érthető, a gazdasági döntések következményeit nem velük kéne megfizettetni” - emelte ki az elnök.

Galló Istvánné a pedagógusok minősítésének problémáiról is beszélt. Az elnök kiemelte, az életpályamodell 30 százalékos keresetnövekedést tervez, ehhez azonban minősítési vizsgán kell túljutni. „A gond a minősítés objektív szempontjainak hiányával van. Emellett a pályamodell a nevelési és fejlesztési tanácsadókra, a pszichológusokra és a szaktanácsadókra nem vonatkozik, ők nem számolhatnak fizetésemeléssel, ahogy azok sem, akik általában segítik az oktató-nevelő munkát” - összegezte a Pedagógusok Szakszervezetének aggályait az elnök.

A jelenlegi közoktatási struktúrában két értékelési rendszer működik: a tantestület által kidolgozott minőségbiztosítás és a gyerekek tanulmányi eredményeinek mérése folyamatos visszajelzést ad a kollégák munkájáról. Emellett független, külső szakértő is véleményezheti az oktatás színvonalát. „Nem utasítjuk el a szakfelügyeleti rendszert és a külső ellenőrzést, azonban a pontos elvek kidolgozása és a munkafeltételek áttekintése nem maradhat el” - jelentette ki.

A Hálózat a Tanszabadságért mozgalom kampányt indított a kötelező óraszámemelés elhalasztására. A PSZ elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, fizetésemelés nélkül nem szabad végrehajtani a további munkateher-növelést. „Az emelkedő kereset a plusz, akár 32 órás munkát kompenzálná. Lehet, hogy többet kapna az oktató, azonban cserébe sokkal többet is dolgozna” - hangsúlyozta az elnök. Hozzátette, az új rendszerben pedagóguselbocsátás várható, így kevesebb alkalmazottnak kellene bért fizetni. „A költségvetés a létszámcsökkentés után sem tudná garantálni a megemelkedett bér, közel 73 milliárd forint kifizetését” - foglalta össze a gondokat Galló Istvánné.

A szakszervezet számára október 17-e és 19-e fontos dátum. Az első időpont alkalmával Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkárral szakmai kérdéseket vitatnak meg az országos pedagógus szakszervezetek. „Egyértelmű és világos válaszokat várunk” - hangsúlyozta az elnök asszony. Hozzátette, az október 19-ei egyeztetés során az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács ülésezik a közszféra bérfejlesztéséről.

***

Interjúnk az október 17-i találkozó előtt készült; mint később kiderült, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár és az öt szakmai szervezet nem tudott megegyezni a pedagógusi életpályamodellről - a tárgyalásokat november 9-én folytatnák. Október 18-án Gloviczki Zoltán oktatásért felelős helyettes államtitkár benyújtotta lemondását, lapértesülések szerint döntése összefügg a sikertelen egyeztetéssel.