Aki most kezd építkezni, vagy a következő években tervez energetikai célú felújítást, annak már most tisztában kell lennie azokkal a szabályokkal, amelyek néhány év múlva érvényesek lesznek.

A 7/2006 TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásárólszól. Az egyes szerkezetek energetikai minőségét, ateljes épületburok átlagos hőveszteségét, végül azépület– beleértve a hőtermelő berendezéseket is –egészének energiaigényétkell teljesíteni. Egy új épület esetében mind a három szabályozási szintnek meg is kell felelni. Ezek az összesített energetikai jellemzők, fajlagos hőveszteségtényező és a hőátbocsátási tényezők.

A 2015-től érvényben lévő szabályozás szerint az épületenergetikai célú támogatást igénybevevő új építések és felújítások során az épületeknek a költségoptimalizált követelményszintnek kell megfelelni. Azok, akik energetikai célú támogatást nem vesznek igénybe, azoknál 2018-tól lép életbe ez a szabályozás.

2020 után is a használatba vételi engedély megadásánál ellenőrzik a felépített házat, ekkor viszont már egy új szabályozás lesz érvényben: a közel nulla energiaigényű modell. A használatba vétel előtt - jelenleg és a jövőben is - be kell mutatni az építési hatóságnak az épület Hiteles Energetikai Tanúsítványát, melyet az erre jogosult, szakmai vizsgával rendelkező mérnök készíthet el.

Ha most kezdünk magánépítkezésbe és nem veszünk igénybe energetikai célú pályázati támogatást, akkor 2018-ig a régi modell szerint lehet építési engedély kérni, 2018 után már költségoptimalizált követelményszintnek kell megfelelni az engedélyezés fázisában is.

2021. január 1-től viszont már csak a közel nulla energiaigényű szintet elérő épület kaphatja meg a használatba vételi engedélyt. Tehát, ha most kezdjük el az építkezést, de az elhúzódik és csak 2021-ben kérjük meg a használatba vételi engedélyt, akkor bajban lehetünk, mert az akkor érvényben lévő szabályoknak nem fog megfelelni a régebbi követelményszint szerint befejezett épület.

Aközösségi tulajdonban levő épületekesetében még cifrább a helyzet. Itt ugyanis – ha nem kap támogatást a projekt – 2018-ig a régi előírások szerint tervezett épületek megkapják az építési engedélyt, ám 2019-től esetükben már a közel nulla energiaigényű modell kimeneti szabályozása lép érvénybe, így nem valószínű, hogy megkapják a használatba vételi engedélyt.

A tervezők és energetikai szakértők természetesen tisztában vannak az új szabályozásokkal és határidőkkel, de az építetőnek sem árt tisztában lenni a különféle fogalmakkal. Érdemes már most a javasolt hőszigetelési vastagságokat alkalmazni, melyeket a tervezőknek kell meghatározni számításokkal, hogy az előírt hőátbocsátási tényezők teljesíthetők legyenek. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az 5-8 cm hőszigetelési vastagság már kevés. A külső falszerkezet anyagának függvényében legalább 10-25 cm hőszigetelésre lesz szükség amennyiben a jogszabályokon nem változtatnak.

Összeállította: ENERGIAEXPERT Energetikai Mérnökiroda
Szabó István műszaki szakértő, energetikai tanúsító
energiaexpert.hu