A felfedezésről az Astrophysical Journal online kiadásában jelent meg tanulmány. A távoli csillagvárosok por- és gázfelhőkbe burkolóznak, amelyeken még a Hubble űrteleszkóp „mindent látó szeme” sem volt képes áthatolni.

A NASA Spitzer infravörös csillagászati műholdja kapta most lencsevégre a fura galaxisokat, ráadásul egyszerre négyet. S míg az asztronómusok le tudják írni az új csillagvárosok jellemzőit, nem tudnak magyarázatot adni, hogy miért ilyen „pirospozsgásak” – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

„A galaxisok több okból is vörös színben pompázhatnak: lehetnek nagyon porosak, vagy sok igen öreg, vörös csillagot tartalmazhatnak. Előfordulhat, hogy nagyon távol vannak a Földtől, ebben az esetben az univerzum tágulása miatt az elektromágneses hullámok hullámhossza megnövekszik a kibocsátott hullámhosszhoz viszonyítva. Ezáltal a távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik el, ezt hívják vöröseltolódásnak. Mindhárom tényező alkalmazható az új galaxisok esetében” – magyarázta Jiasheng Huang, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ (CfA) kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Mind a négy galaxis egymás közelében helyezkedik el, és a jelek szerint fizikailag összeköttetésben állnak egymással. „A nagy távolság miatt olyanoknak látjuk őket, mint amilyenek egymilliárd évvel az ősrobbanás után voltak, amikor az első csillagvárosok kialakultak” – emelte ki az asztrofizikus.

Giovanni Fazio, a CfA kutatója, a tanulmány társszerzője azt emelte ki, hogy a Hubble űrteleszkóp megmutatta az első protogalaxisokat (előgalaxisokat). „Ezek a csillagvárosok lehetnek a hiányzó láncszemek a galaxisok evolúciójában” – vélekedett Giovanni Fazio.