Városlista
2019. szeptember 19, csütörtök - Vilhelmina

Programok | Komolyzene

XII. Haydn-Vonósnégyes-Fesztivál

Sze. 20. Pén 19:00 - Sze, 22. Vas 21:30
Esterházy-kastély | Győr-Moson-Sopron, Fertőd

Kastélykoncertek

A „Fordulat” - 2019. szeptember 20., péntek, 19.00, Haydn-terem

Műsor:
J. Haydn: Esz-dúr „Erdődy” vonósnégyes Op.76 No.6
Fr. Schubert: C-dúr vonósnégyes D.46
A. von Zemlinsky: II. vonósnégyes Op.15

Előadó:
Quatuor Arod
Jordan Victoria – hegedű
Alexandre Vu – hegedű
Tanguy Parisot – brácsa
Samy Rachid – cselló

A szerző művészi fejlődését érzékeltetve a híres kortárs és barát, Anton Webern melléknevekkel látta el Zemlinsky vonósnégyeseit. Az 1915-ben íródott II. „fordulat” – a személyes traumák zenei feldolgozásaként – elfordul Brahms romantikus stílusától, és leginkább a két nagy kortárs, Mahler és Schönberg hatását mutató megindítóan mély „keresztút-zene”. A 16 éves Schubert életébe 1813-ban robbant be a „fordulat”:ekkor már nem egy tanuló, hanem mind mesterségbeli fogásaiban és hangvételében, mind drámai lüktetésében és erejében, valamint érzelmi mélységeiben hiteles mester, akinek egyénisége és művészete virágba borult a maga teljességében.Ugyanígy vesz fordulatot Haydn életművében az 1798-ban befejezett Op.76-os, utolsó teljes vonósnégyes-ciklus. A vidéki derűből a kifinomult és közérthető szalonzenéken keresztül eljutott a XVIII. század tradícióival való végleges szakításhoz. A lényegi gondolatot és mélységeket eredetiséggel feltáró merészség jellemzi: aWordsworth-i utazás “a gondolatok idegen tengerén, egyedül”.

Drámai hatások - 2019. szeptember 21., szombat, 15.00, Haydn-terem

Műsor:
F. Mendelssohn-Bartholdy: Esz-dúr vonósnégyes Op.12
J. Haydn: g-moll „Lovas” vonósnégyes Op.74 No.3

Előadó:
Wespa-vonósnégyes
Wolfgang Göllner – hegedű
Árvayné Nezvald Anett– hegedű
Kóczán Péter – brácsa
Vámos Marcell – cselló

1828-1829-ben egy berlini tinédzser egy sóhajszerű mozdulattal búcsúzik a nagy mestertől, az épp nemrég elhunyt Beethoventől: első vonósnégyesét a „Hárfa”-kvartett nyílt parafrázisával indítja. Gyengéd és tüzes múzsája lesz e darabnak, mely bár energikus, de sohasem válik robusztussá. A fiatal Mendelssohn szellemében és gondolkodásában inkább színpadi és operai, hisz fiatalsága vonzódik a drámai hatásokhoz, menny és pokol minden bugyrának bejárásához. Nem véletlen, hogy már három évvel korábban elkészült a Szentivánéji álom nyitánya. Az Apponyi grófnak ajánlott hat vonósnégyes közvetlenül Haydn Londonból való visszatérése után született. Jellemzőjük az egyre inkább virtuóz szimfonikus írásmód: az erőteljes variábilitás, a sűrű modulációk, s a zenekari tónus. Ismételten megcsodálhatjuk Haydn elképesztő eleganciáját, líraiságát, kimeríthetetlen készségét a mélységek és a derű, a fény és az árnyék művészi elegyítésére, melyekkel az emberi létezés lényegének és minden árnyalatának megfestésére képes.

Apolló hegedül? - 2019. szeptember 21., szombat, 19.00, Haydn-terem

Műsor:
J. S. Bach: Kunst der Fuge Contrapunctus I.
J. Haydn: D-dúr vonósnégyes Op.71 No.2
Fr. Schubert: C-dúr vonósnégyes D.32
Fr. Schubert: g-moll vonósnégyes D.173

Előadó:
Apollon Musagéte Quartet
Paweł Zalejski – hegedű
Bartosz Zachłod – hegedű
Piotr Szumieł – brácsa
Piotr Skweres – cselló

„Ha Apollo a lant helyett hegedűn játszott volna, a hangja éppen ilyen lett volna” – írta a nemzetközi zenei világ e kiemelkedően dinamikus, karizmatikus és kreatív vonósnégyesének kitűnő hangszínéről a Süddeutsche Zeitung kritikusa. Apollo hegedűje kezdi Bach alapvető művének nyitó fúgáját, majd helyét Haydn művében a londoni koncerteket szervező Johann Peter Salomon veszi át. Vélhetően ő volt a primáriusa a londoni bemutatónak, így ő játszotta Haydn egyik leggyönyörűbb lassú tételének egyszerre operai és ima jellegű szólóját is. Apollo nem hegedűjével, inkább Schubert brácsázásában volt jelen a családi kamaraesteken, melyeken elhangzott első 11 vonósnégyese. E „tanoncműveket” a folyamatos kísérletezés, a zenei anyag és a kifejezés felfedezése mellett az egyéni hang nyilvánvaló keresése jellemzi. A koncertet a méltatlanul mellőzött, meglehetősen Haydn-os, érett g-moll kvartett zárja, mely megidézi Mozart híres g-moll szimfóniáját is.

A nagy újrakezdők - 2019. szeptember 22., vasárnap, 15.00, Haydn-terem

Műsor:
J. Haydn: C-dúr „Orosz” vonósnégyes Op.33 No.3
P. I. Csajkovszkij: D-dúr vonósnégyes Op.11.

Előadó:
Accord Quartet
Mező Péter – hegedű
Veér Csongor – hegedű
Kondor Péter – brácsa
Ölveti Mátyás – cselló

A történelem „Haydn papaként” szereti emlegetni a jóindulatú, kedélyes és csodálatos humorérzékű zeneszerzőt, de ne feledjük, ő egyben igen merész, energikus, büszke, gyakorlatias és ravasz üzletember is volt. A fenti tulajdonságaiból eredően több alkalommal volt képes zseniálisan megújítani zenéjének minden aspektusát, s így vált Európa legelismertebb zeneszerzőjévé és lett a „modern zene atyja”. E tudatos művészi újrakezdést az Op.33 1781-es publikálásakor deklarálta: „ezeket egyfajta egészen új, különleges stílusban írtam”. Csajkovszkij, az orosz zene európai elfogadottságának és integrálódásának legjelentősebb zeneszerzője más személyiségi és külső okokból kényszerült több alkalommal újra értelmezni a zenéhez, a zeneszerzéshez és a tartalomhoz fűződő viszonyát. 1871 februárjában, egy zilált anyagi helyzete miatt rendezett szerzői estre írta első vonósnégyesét. A mű Andante cantabiléje egy orosz népdalt idéz, melyet Kamenkában hallott s aminek szívhez szóló melankóliája idestova 140 éve könnyeket csalt Lev Tolsztoj szemébe is.

Háborús időkben (sem hallgatnak a múzsák) - 2019. szeptember 22., vasárnap, 19.00, Haydn-terem

Műsor:
J. Haydn: G-dúr „Lobkowitz” vonósnégyes Op.77 No.1
E. Elgar: e-moll vonósnégyesOp.83
L. van Beethoven: e-moll „Razumovszkij” vonósnégyes Op.59 No.2

Előadó:
Castalian Quartet
Sini Simonen – hegedű
Daniel Roberts – hegedű
Charlotte Bonneton – brácsa
Christopher Graves – cselló

Az 1799 és 1815 között dúló napóleoni háborúk időszaka a „modern Európa” alapélményévé vált. A néhány alkalommal Haydn Teremtésének basszus szólistájaként is közreműködő Lobkowitz herceg 1799-ben kérte fel az idős mestert vonósnégyesek megírására, aki ekkor csak az irodalom két egyértelműen „legmodernebb”, rejtőzködő kincsével végzett. A sorozat harmadik műve már töredékben maradt, mint írta „Elhagyott minden erőm, öreg vagyok és gyenge". Nem sokkal Napóleon 1805-ös bécsi bevonulása után végzett Op.59-es ciklusával az „utód”, a következő „legnagyobb élő komponista”, melyben a hangulatok érzelmi korlátok nélküli megjelenítésével tovább növelte a Haydntól örökölt feszültségeket és mélységeket. Beethoven az e-moll kvartettben felhasznált egy 1790-ben publikált, eredeti orosz dallamot is, amely többek között még Stravinsky Tűzmadárjában is feltűnik majd. Sir Edward Elgar háborús depressziója napjaiban írta egyik legnagyszerűbb kamaraművét, amely „valóban olyan jó, mint egy Beethoven-tétel”. A lassú tétel pedig felesége szerint maga a „foglyul ejtett napsugár”.

Jegyek kaphatók a www.jegymester.hu weboldalon és az Esterházy-kastély recepcióján!

Esterházy-kastély

Győr-Moson-Sopron, Fertőd