- közölte pénteken David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője. Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.

Az új koronavírus okozta járvány miatt videókapcsolaton tartott, pénteken befejeződött tárgyalási forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte: nagyon világosan látszik, hogy a rendelkezésre álló idő alatt el lehetne érni egy szabvány, átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, egyéb olyan kulcsfontosságú területekre kiterjedő egyezményekkel együtt, mint a bűnüldözés, a polgári célú atomenergia-termelés és a repülés.

Mindkét fél teljesen kimunkált jogi dokumentumokat tett le az asztalra, az ilyen megállapodásokra bőségesen van precedens és egyértelmű az is, hogy a tárgyalófelek jól értik egymást - hangsúlyozta a brit küldöttségvezető.

David Frost szerint azonban a haladás fő akadálya az, hogy az EU olyan "újszerű és kiegyensúlyozatlan" javaslatokhoz ragaszkodik, amelyek az uniós jog- vagy szabványrendszerhez kötnék az Egyesült Királyságot, a szabadkereskedelmi megállapodások történetében példátlan módon.

"Amint az EU belátja, hogy ezen az alapon nem jutunk megállapodásra, lehetővé válik az előrelépés" - tette hozzá a brit főtárgyaló.

Frost szerint voltak hasznos egyeztetések például a halászati szabályozásról, az EU azonban továbbra is olyan halászati megállapodáshoz ragaszkodik, és oly módon kíván hozzáférést a brit területi vizekhez, amely nem összeegyeztethető az Egyesült Királyság tengerekkel körülvett független országként betöltendő jövőbeni státusával.

A brit küldöttségvezető szerint nehezen érthető, hogy az EU miért ragaszkodik olyan "ideológiai hozzáálláshoz", amely megnehezíti a kölcsönösen előnyös megállapodás elérését.

David Frost hozzátette: nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a június 1-jén kezdődő következő tárgyalási fordulóig az Európai Unió változtasson álláspontján.

A brit és az uniós tárgyalóküldöttség múlt havi megállapodása alapján a júniusi lesz egyelőre az utolsó tárgyalási forduló; a további menetrendről azután kellene dönteni.

London azonban már hetekkel ezelőtt közölte: ha júniusig nem látszanak egyértelműen a megállapodás körvonalai, a brit kormánynak onnantól arról kell majd döntenie, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.

Uniós részről ugyanakkor többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által elsődleges célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.

A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.

Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni, ám a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány határozottan elveti, sőt külön törvényben megtiltotta saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás lehetőségét.