amelyek egyebek mellett lehetővé teszik, hogy Vlagyimir Putyin 2036-ig elnök maradhasson - közölte a Rosszija 24 hírtelevízió az orosz Központi Választási Bizottságra hivatkozva szerda este, az országos urnazárást követően.

A leadott szavazatok 65 százalékának feldolgozása alapján az alaptörvény megváltoztatásának támogatottsága 77,15 százalékon állt, 21,89 százalék pedig ellene szavazott. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet exit pollja 71,3 százalékos támogatottságot mért, s a központ 70 százalékos többséget jelzett előre az "igenek" javára.

A 85-ből az egyetlen régió, ahol az alkotmánymódosítást leszavazták, a Nyenyec Autonóm Terület volt. Az Interfax hírügynökség szerint a "nem" szavazatok ott 54 százalékos többségbe kerültek.

A módosított alkotmány - amellett, hogy elfogadása esetén konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, illetve módosít a hatalmi ágak viszonyán - a hivatalban lévő elnök esetében eltörli az újraválaszthatóság eddigi korlátozását, és újabb két ciklust engedélyez számára.

Putyin elnöki vagy kormányfői minőségben immár 20 éve áll Oroszország élén.

A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lett volna kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.

A 206 módosításról szóló szavazást a Covid-19-járványra hivatkozva, a torlódások elkerülése érdekében egy egész hétre elnyújtották. A voksolást eredetileg április 22-én kellett volna megtartani, és a fertőzésveszély miatt halasztották nyárra.

Ellenzéki aktivisták és sajtóforrások szerint számos szabálysértés történt, de a Központi Választási Bizottság szerint a szavazás eredményét befolyásoló jelentős esemény nem volt.